Azonosították a Montenegró partjainál elsüllyedt francia ágyúnaszádot
Harminc évvel a megtalálása után azonosítottak egy 1859-ben elsüllyedt francia ágyúnaszádot a montenegrói Bar partjainál fekvő Volujica-fok közelében. A Vijesti montenegrói napilap beszámolója szerint a Montenegrói Egyetem Régészeti Központja, a Hidrometeorológiai és Szeizmológiai Intézet, valamint francia tengerészeti történészek közös munkájával sikerült tisztázni az ötven méter mélyen fekvő roncs eredetét. A modern szonáros mérések és a levéltári dokumentumok alapján a hajó az Aigrette nevű, gőzgéppel felszerelt vitorlás volt, amely a 19. század közepén, a krími háború idején épült.
- Harminc évvel a felfedezése után montenegrói és francia kutatók azonosították az Aigrette nevű francia ágyúnaszád roncsait a montenegrói Bar partjainál.
- A Krími háborúban épített, fegyverzettel és gőzgéppel felszerelt hajó 1859 augusztusában süllyedt el kazánrobbanás következtében a Volujica-fok közelében.
- A Montenegrói Egyetem szakemberei modern szonártechnológiával és levéltári kutatásokkal azonosították az ötven méter mélyen nyugvó hajóroncsot.
A hajóroncsot az 1990-es évek közepén fedezték fel egy televíziós sorozat forgatása során, körülbelül egy mérföldre délnyugatra a Volujica-foktól. A szakemberek évtizedekig úgy vélték, hogy egy török vitorlás maradványairól van szó, amely az 1876 és 1878 közötti montenegrói–török háború idején süllyedt el egy viharban.
A Montenegrói Egyetem kutatói a közelmúltban nagy felbontású, többsugaras szonárral készítettek részletes, háromdimenziós felvételeket a roncsról. Darko Kovačević víz alatti régész tájékoztatása alapján a felvételek méretadatait a francia levéltári forrásokkal összevetve megállapították a hajó valós identitását, amit a jövőbeni búvárexpedíciók tárgyi bizonyítékokkal fognak megerősíteni.
Az Aigrette az Étincelle osztályba tartozó tizenkét kisméretű, fából épült ágyúnaszád egyike volt. A 350 tonna vízkiszorítású, 43,9 méter hosszú hajókat a francia haditengerészet 1855-ben Le Havre-ban építette. Az osztályt kifejezetten sekély vízi hadműveletekre, a Fekete-tenger északi partvidékére és a Duna-delta térségébe szánták a krími háború (1853–1856) során. A hajókat egy négyszáz lóerős Creusot típusú gőzgéppel és vitorlázattal szerelték fel. A tűzerőt négy, a parti erődök bombázására szolgáló, 194 milliméteres, sima csövű nehézágyú és húsz kisebb löveg adta, a személyzet pedig hetvennyolc főből állt.
Ez is érdekelhet
Az oroszok felett aratott győzelmet követően a francia flotta az Étincelle osztályú naszádokat a Földközi-tenger különböző pontjaira vezényelte át. Az Aigrette az Adriai-tengerre került, ahol három éven át járőrszolgálatot látott el.
A hajó 1859. augusztus 17-én a Bar (akkori nevén Antivari) melletti vizeken szenvedett balesetet, amikor egy kazánrobbanás következtében elsüllyedt, ami kilenc tengerész életét követelte. Mivel a partvidék abban az időszakban az Oszmán Birodalom ellenőrzése alatt állt, a katasztrófa körülményei sokáig ismeretlenek maradtak a helyi történetírásban, ami magyarázza a roncs eredetét övező évtizedes bizonytalanságot.
