Bázeli tömegsírok alapján vizsgálták a pestis áldozatainak társadalmi helyzetét
2026. április 20. 09:25
A kora újkori, 1665 és 1670 közötti utolsó bázeli pestisjárvány tömegsírjainak interdiszciplináris vizsgálata bebizonyította, hogy a fertőzéssel szembeni ellenálló képességet alapvetően meghatározta az áldozatok alacsony társadalmi státusza és legyengült egészségi állapota – mutatta be Laura Rindlisbacher, a Bázeli Egyetem kutatója és kutatócsoportja az Antiquity című nemzetközi régészeti folyóirat legfrissebb számában.
Korábban
A bázeli Stadtcasino koncertterem alatti egykori ferences kolostor területén feltárt temetőrészletből négy többes sírt, összesen tizenöt egyén maradványait vizsgálták meg a szakemberek. A temetkezések idejét egy kivételes lelet, egy Reichard West mannheimi mester kézjegyével ellátott, 1650 után gyártott agyagpipa segítségével sikerült a svájci város utolsó nagy pestisjárványának (1667–1668) időszakára datálni.
A fogmaradványokból izolált ősi DNS elemzése öt esetben mutatta ki egyértelműen a pestisbaktérium jelenlétét. A kórokozó genomjának mélyszekvenálása rávilágított, hogy a bázeli törzs a londoni és marseille-i járványokból ismert, a 14. századi fekete halál utáni időszakra jellemző genetikai módosulásokat mutatta.
A csonttani és stabilizotópos vizsgálatok feltárták a halottak szegényes életkörülményeit. A tizenöt áldozat átlagéletkora mindössze 17,7 év volt, ami a kora újkori pestisjárványok sajátos demográfiai mintázatát tükrözi. A csontvázakon azonosított, fizikai túlterhelésből eredő degeneratív gerinc- és ízületi elváltozások, a gyermekkori alultápláltságot és fiziológiai stresszt jelző fogzománc-hipoplázia, valamint a kiterjedt fogszuvasodás egyaránt nehéz életkörülményekre utalnak.
Az izotópos elemzések megerősítették, hogy a vizsgált egyének étrendje meglehetősen egyhangú volt. A kutatók megállapítása szerint az érintettek a város legszegényebb, fizikailag kizsigerelt rétegeihez tartoztak, akiket a hiányos táplálkozás és az extrém korai gyermekmunka miatt eleve legyengült immunrendszerrel ért a fertőzés.
A gazdaság és a járványkezelés konfliktusa
A kora újkori Bázel fontos tranzitállomás volt az európai kereskedelmi útvonalakon, így a járványok is rendszeresen elérték, ahonnan gyakran Itália felé terjedtek tovább. A városi tanács a gazdasági érdekek és a vámbevételek védelme miatt többször vonakodott lezárni a városkapukat, ami intézményesen elősegítette a kór terjedését.
Bár a korabeli feljegyzések – mint például Felix Platter városi orvos 1610–1611-es járványról szóló krónikái és a helyi polgári kórház levéltári iratai – részletes demográfiai adatokat szolgáltatnak a korábbi betegséghullámokról, a társadalmi egyenlőtlenségek mortalitásra gyakorolt pontos biológiai hatása eddig kevésbé volt kézzelfogható.
A bázeli régészeti feltárás és az archeogenetikai eredmények most tudományosan is igazolják, hogy a gazdasági helyzet, az ebből fakadó kényszerű fizikai munka és a nyomor már a 17. századi Európában is az egyik legkritikusabb tényezőnek számított a pandémiákkal szembeni túlélési esélyek meghatározásában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- Az Azori-szigeteken hoznák létre Portugália nemzeti víz alatti régészeti múzeumát 13:37
- Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban 12:48
- Veszélyben a világ egyik legnagyobb digitális könyvtára 11:23
- Visszatért eredeti helyére egy elveszett Tudor-kori falikárpit 09:14
- Neolitikus metropoliszt mutat be egy most nyílt kiállítás Kínában 07:52
- A valódi Enola Holmesok: így dolgoztak a viktoriánus kori Anglia női nyomozói 06:37
- 2700 éves holdnaptárt azonosítottak Mexikóban tegnap
- Szándékosan semmisítettek meg egy ezeréves perui geoglifát tegnap
