A pestisjárványok máig ható genetikai öröksége
A pestis a 14. században Európa népességének jelentős részét elpusztította, de hatása nem ért véget a középkorral. A legújabb ősi DNS-vizsgálatok szerint a járvány erős genetikai szelekciót indított el, amely az immunrendszer működésében ma is kimutatható. A pestis így nemcsak történelmi katasztrófa, hanem evolúciós fordulópont is volt.
A pestis és a genetikai szelekció
A 14. századi pestisjárvány néhány év alatt drámai népességcsökkenést okozott Európában. A történeti kutatás sokáig a terjedési útvonalakat, a karanténintézkedéseket és a társadalmi következményeket vizsgálta. A legfrissebb kutatások azonban más kérdést tesznek fel: kik élték túl, és miért?
Ősi DNS-elemzések során kutatók járvány előtti és utáni csontmaradványokat hasonlítottak össze. A vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos, az immunválaszban szerepet játszó génváltozatok gyakoribbá váltak a túlélők körében. A pestis tehát erős természetes szelekciós nyomást gyakorolt az európai populációra.
A pestis hosszú távú következményei
A kutatók különösen az immunrendszer szabályozásában részt vevő génekre összpontosítottak. Egyes genetikai variánsok hatékonyabban segítették a baktérium elleni védekezést, így az ezeket a genetikai jellemzőket hordozó emberek nagyobb arányban éltek túl, és utódaik továbbörökítették őket.
Ez a folyamat néhány generáció alatt jelentős genetikai eltolódást okozott. Olyan evolúciós változás zajlott le, amely békeidőben jóval lassabban ment volna végbe.
A kutatás ma már azt is vizsgálja, hogy ez a szelekció milyen mellékhatásokkal járt. Az erőteljesebb gyulladásos immunválasz, amely előnyt jelenthetett a pestis túlélésében, növelheti bizonyos autoimmun betegségek kockázatát.
Ez is érdekelhet
Több pestisvonal egy időben
A legújabb genomikai elemzések arra utalnak, hogy a pestisjárvány nem egyetlen, lineárisan terjedő törzs következménye volt. A kutatók több, egymással párhuzamosan jelen lévő baktériumvonalat azonosítottak. Ez árnyalja a korábbi elképzeléseket, amelyek egyetlen forrásból kiinduló hullámot feltételeztek. A pestis tehát összetett biológiai és ökológiai jelenség volt, amely több genetikai variáns egyidejű jelenlétével zajlott.
