Azonosíthatták egy ókori ibériai csata pontos helyszínét
A római hódítás korai szakaszának egyik legfontosabb hispániai ütközete, az idősebb Cato által megvívott empúries-i csata (vagy emporiae-i csata) pontos helyszínének megtalálásához kerültek közelebb a spanyol régészek. Ahogy arról az ABC spanyol napilap beszámolt, a Jordi Principal által vezetett kutatócsoport egy szűk földrajzi háromszögben azonosította azt a területet, ahol a római légiók Krisztus előtt 195-ben megsemmisítő csapást mértek a fellázadt ibér törzsekre.
- Katalán régészek jelentős előrelépést értek el az idősebb Cato római konzul és az ibér törzsek közötti, Krisztus előtt 195-ben lezajlott Empúries-i csata (vagy emporiae-i csata) helyszínének felkutatásában.
- A több éve tartó terepbejárások és forráselemzések alapján a szakemberek Viladamat, Ventalló és Garrigoles települések határolta területre szűkítették az egykori ibér tábor helyét.
- A rómaiak győzelmével végződő összecsapás történelmi jelentőségű volt, mivel ezzel szilárdították meg a fennhatóságukat az újonnan létrehozott Hispania Citerior provinciában.
A második pun háború lezárását követően a Római Köztársaság két új provinciát, Hispania Ulteriort és Citeriort hozta létre az Ibériai-félszigeten. A helyi lakosság a területfoglalás és a római közigazgatás bevezetése miatt fellázadt, ami Citerior első kormányzójának halálához vezetett.
A felkelés leverésére a szenátus Marcus Porcius Catót, azaz az idősebb Catót küldte a térségbe mintegy huszonnégyezer gyalogos és ezerhatszáz lovas élén. A római seregek az egykori görög gyarmatváros, Emporion, latin nevén Ampurias közelében szálltak partra, majd két tábort építettek ki. Titus Livius római történetíró leírása szerint a konzul nyár végén egy hajnali meglepetésszerű támadással lerohanta a gyanútlan ibérek táborát, majd döntő győzelmet aratott, amely hosszú időre biztosította a félsziget római pacifikációját.
Az ütközet pontos helyszíne több mint egy évszázada foglalkoztatja a történészeket. Bár Plutarkhosz és Titus Livius is részletesen beszámolt az eseményekről, a leírásaik földrajzi szempontból nem voltak elég egyértelműek a pontos lokalizációhoz. A huszadik század folyamán számos elmélet született, Martín Almagro Basch és más régészek a várostól északra, délre és nyugatra is keresték a harcteret, de meggyőző bizonyítékot nem találtak. A fordulatot Xavier Hernàndez Cardona 2001-ben megjelent hadtörténeti munkája hozta el, amely a források újraértékelésével elsőként javasolt egy konkrét zónát a kutatások számára.
Jordi Principal, a Katalán Történeti Múzeum igazgatója és a Museu d'Arqueologia de Catalunya kutatócsoportja 2019-ben indította el azt a kiterjedt terepi projektet, amely a történeti szövegeket és a modern régészeti módszereket ötvözte. A kutatók az elmúlt években szisztematikusan fésülték át az Ampurias környéki tájat, sorra zárva ki a lehetséges helyszíneket. A vizsgált terület egy része az idők során jelentősen beépült, ami megnehezítette a feltáró munkát, ám a legutóbbi geofizikai és felszíni prospekciók eredményeként a szakembereknek sikerült lokalizálniuk a csatát megelőző események terepét.
Ez is érdekelhet
A legújabb adatok szerint az összecsapás egy belső, a parttól távolabb eső területen zajlott le, amelyet napjainkban Viladamat, Ventalló és Garrigoles települések határolnak. A kutatók ezen a domborzatilag tagolt, korábban mocsarakkal határolt részen olyan tárgyi bizonyítékokat azonosítottak, amelyek az egykori katonai jelenléthez köthetők.
A régészek jelenleg az ibér tábor pontos kiterjedésének feltérképezésére összpontosítanak, a következő hónapokban induló célzott ásatásoktól pedig a végső bizonyítékok felszínre hozását várják, amelyek lezárhatják a hispániai római hódítás egyik legfontosabb régészeti kutatását.
