Könyvek nélkül maradt fenn az Ibériai-félsziget legrégebbi ókori könyvtára
Az Ibériai-félsziget legrégebbi, negyedik századi római könyvtárát azonosították Córdobában a Granadai Egyetem kutatói, az egész Római Birodalom egyik legépebben fennmaradt hasonló funkciójú építményét tárva a tudományos közösség elé.
- A Granadai Egyetem kutatói azonosították az Ibériai-félsziget legrégebbi, negyedik századi római könyvtárát a córdobai Fuente Álamo villában.
- A szakemberek egy új építészeti elemzési módszerrel cáfolták meg azt a korábbi feltételezést, amely az épületrészt Mithras-szentélyként azonosította.
- A felfedezés egyedülálló bepillantást enged a késő ókori Baetica provincia vidéki elitjének kiterjedt szellemi és kulturális életébe.
A Puente Genil település közelében fekvő Fuente Álamo római kori villakomplexum vizsgált helyiségét a korábbi szakirodalom Mithrász-szentélyként tartotta számon. A spanyol kutatócsoport azonban egy úgynevezett formai grammatikai módszerrel, a megmaradt építészeti elemek strukturális kombinációjának elemzésével megcáfolta ezt a hipotézist.
A régészek munkáját hagyományosan megnehezíti, hogy a római könyvtárak fa polcrendszerei és a papirusztekercsek az évszázadok során teljesen megsemmisülnek. A kutatók most az apszis, a polcok tárolására alkalmas derékszögű fülkék, a szobrok elhelyezésére szolgáló félköríves mélyedések, valamint a megemelt pódium együttes jelenléte alapján bizonyították az olvasótermi funkciót, mivel a Mithrász-szentélyek jellemzően hosszanti hajóval és oldalsó padokkal rendelkeztek.
A felfedezés kiterjeszti a Római Birodalom ismert könyvtárhálózatának nyugati határait. Amíg a herculaneumi Papiruszok villája magát a dokumentumállományt őrizte meg a fizikai szerkezet nélkül, addig a Fuente Álamo-i helyszínen az építészeti váz maradt fenn szinte sértetlenül, könyvgyűjtemény nélkül.
A negyedik századra datálható épületrész a késő ókori Baetica provincia vidéki elitjének gazdagságát és kiterjedt klasszikus műveltségét tükrözi. A privát római könyvtár fenntartása bizonyítja, hogy a terület birtokosa nemcsak gazdasági hatalommal rendelkezett, hanem szorosan kapcsolódott a birodalom határokon átívelő szellemi hálózatához is.
A kutatók a tanulmányban egy további, a történelmi kontextust mélyítő hipotézist is felvázoltak. A helyiség funkcióját összekapcsolták a tizenkilencedik században a közeli Villares del Carril lelőhelyen feltárt, jelenleg a Málagai Múzeumban őrzött úgynevezett Declamatio-szarkofággal. A temetkezési emlék olvasást és tanítást ábrázoló jelenetei, valamint a rajta szereplő, tekercset és kódexet tartó szakállas férfialak időrendben és ikonográfiájában is megegyezik a villa második betelepülési fázisával.
Bár a személyazonosság végleges bizonyításához további ásatásokra van szükség, a spanyol szakemberek rámutattak, hogy a szigorú építészeti modellezés és a tárgyi leletek összevetése új, objektív mérceként szolgálhat más, eddig bizonytalan funkciójú ókori régészeti helyszínek újraértékelésében is.
