Egyiptomi szkarabeuszamulettet tártak fel egy ibériai sírban

A kékesszöld színű, fajanszból készült amulett az El Toro-i nekropolisz egyik temetkezési helyéről került elő, amelyet eredetileg a római hódítást megelőzően a térségben élő ibériai oretán törzs tagjai alakítottak ki. A feltárt sírban a kutatók kerámiaurnákban elhelyezett hamvasztott emberi maradványokat találtak.

Mivel az ókori Egyiptomban a hamvasztásos temetkezés a hellénisztikus korszak, vagyis Nagy Sándor hódítása előtt nem volt jellemző gyakorlat, a régészek kizárták, hogy a sír egy egyiptomi személyhez tartozna. A leletanyag anyagvizsgálata ugyanakkor egyértelműen bizonyította az épen maradt szkarabeusz egyiptomi eredetét, amelyet a rajta szereplő hieroglif és démotikus feliratok is alátámasztottak.

A műtárgy hátoldalán olvasható „p-s-m-t-k” felirat a Kr. e. 7–6. században uralkodó, a 26. (úgynevezett szaiszi) dinasztiához tartozó I. Pszammetik fáraók nevére utal. A felirat pontos értelmezése még bizonytalan, de a kutatók szerint nem királyi temetkezést jelez. A felirat egyik része a fáraókra jellemző „Ré fia” (Amon-Ré napisten gyermeke) titulust tartalmazza, míg a szöveg többi része a feltételezések szerint egy magánszemélyre, vagy egy „kevertbor-árusra” utalhat.

Az egyiptomi műhelyekben formák segítségével, sorozatgyártással előállított szkarabeuszok a Kr. e. 6. században már széles körben, a közrendűek számára is elérhetővé váltak. A szakemberek szerint az amulett a föníciai-pun kereskedőhálózatokon keresztül jutott el az Ibériai-félszigetre, valószínűleg a közeli Jabalón folyó mentén húzódó ősi kereskedelmi útvonalon, majd a helyi ibériai elit egyik tagjának sírmelléklete lett.

A szkarabeuszok szerepe a halottkultuszban

A szkarabeuszok (galacsinhajtó bogarak) az ókori egyiptomi hitvilágban a Napisten mindennapi újjászületését, valamint az élet és a halál örök körforgását szimbolizálták. A halottkultuszban kiemelt szerepet kapó úgynevezett szívszkarabeuszokat a mumifikálás során az elhunyt mellkasára, a szív közelébe helyezték. A vallási előírások szerint a túlvilági bíróság előtt, amikor a halott szívét megmérték Maat istennő (az igazság és a világrend megtestesítője) tollával, az amulett mágikus felirata akadályozta meg, hogy a szív az elhunyt ellen tanúskodjon az evilági bűneiről.

A szaiszi korszak (Kr. e. 664–525) fordulópontot jelentett az egyiptomi történelemben. A birodalom az asszír uralom után ismét egységesült, és egyfajta kulturális reneszánszát élte, gazdaságilag és katonailag azonban egyre inkább rászorult a mediterrán térség görög és föníciai kereskedőire, illetve zsoldosaira. Az El Toro-i nekropoliszban feltárt lelet jelentősége abban áll, hogy fizikai bizonyítékot szolgáltat a Nílus-völgyi szakrális tárgyak és az interkontinentális árucsere integrációjára. A felfedezés rávilágít arra, miként vált egy egyiptomi vallási és temetkezési szimbólum a távolsági kereskedelem révén a nyugat-mediterrán bennszülött társadalmak presztízstárgyává évezredekkel ezelőtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• Kormányzás ellenszélben