Az ókori görögök még mézzel édesítették a fagylaltot, a 18. században már petrezselyemmel is

Senki nem hallgatott Hippokratészre

A mindenki által kedvelt édesség, a fagylalt már több ezer éve boldogít minket. A kedvelt desszert fő alapanyagát kezdetben a jég és a hó adta. Az ókori görögök a Kr. e. 5. században mézzel és gyümölcsökkel ízesített hóval frissítették fel magukat. A jeges gyönyört annak ellenére szerették Hellász fiai, hogy Hippokratész, a híres ókori görög orvos egészségtelennek tartotta a hó fogyasztását, és mindenkit arra biztatott, hogy kerülje el az ilyen jellegű édességek fogyasztását, azok ugyanis gyomorbántalmakat okozhatnak.

Az Égei-tenger partvidékén élőknek azonban nem nagyon fájhatott a gyomra, mert száz esztendővel Hippokratész intelmei után sem hagyott alább a jéghideg nyalánkság utáni vágy. Ennek ékes bizonyítéka maga Nagy Sándor volt, aki szintén a jeges csoda hódolói közé tartozott.

A nyalásban az ősellenség perzsák sem maradtak le a görögöktől. Nagyából abban az időben, amikor Hippokratész megdorgálta honfitársait a „hóevés” miatt, a perzsák egy faloodeh nevű, hűs desszertcsodával kényeztették ízlelőbimbóikat, amely rózsavíz ízesítésű havat, és spagettiszerű tésztát tartalmazott.

Az élvezetekből természetesen a rómaiak sem maradtak ki. Miközben Seneca és Idősebb Plinius nagy erőkkel szapulta Nero római császárt, amiért az jégtömböket hozat a hegyekből, hogy lehűtse úszómedencéje vizét, a két neves, tudós férfiú semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy mézzel ízesített hóval, és lehűtött borral édesítsék meg mindennapjaikat.

Jég veled

A jég utáni kereslet egy fontos technológiai újításhoz vezetett. A hideg évszakokban a jég és a hó többnyire adott volt, de ilyenkor az embereknek nem nagyon akaródzott jeges édességeket a szájukhoz emelni, nem úgy a forró napokon. A jég és a hó tárolását valahogy meg kellett oldani. Ezt pedig egy kőből a föld alá épített, szalmával szigetelt kamrákkal, azaz jégvermekkel oldották meg több ezer évvel ezelőtt. A jégvermek megjelenése kapcsán nem alakult ki konszenzus a történészek között, de az első kezdetleges jégkamrák megjelenését Kr. e. 2000 környékére teszik a szakértők.

Az ókori babiloniak ugyanis ebben az időben már primitív jéggödröket készítettek, és több mint másfél évezreddel később a „fagyiért” rajongó Nagy Sándor is rendelkezett ilyen hűtőkamrával. A jégvermek gyakori felhasználói azonban a rómaiak voltak, és a megnövekedett igényeknek köszönhetően egy virágzó, Európát, a Közel-Keletet és a Mediterráneumot behálózó hókereskedelem alakult ki. A középkorban a jéghez egyébként Európa minden fontosabb kikötőjében hozzá lehetett jutni.

1. Senki nem hallgatott Hippokratészre
2. A só és a jég volt a Jolly Joker
3. Finomított recept

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején