A Függetlenségi Nyilatkozat még a Habsburg Birodalmat is lázba hozta

John Trumbull festménye a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásáról (Forrás: Wikipédia / Közkincs)

A 18. századi Európában már viszonylag könnyen hozzáférhetőek voltak a nyomtatott sajtó termékei, így az amerikai függetlenségi háború legfontosabb eseményeiről – némi időeltolódással ugyan – de az „öreg kontinens” állampolgárai is részletes tájékoztatást kaptak. Nem volt ez máshogy az abszolutista módon kormányzott Habsburg Birodalomban sem, ahol legalább tizennégy lap igyekezett rendszeresen beszámolni a történésekről. Helyzetüket ugyanakkor igencsak megnehezítette, hogy – mivel nem rendelkeztek saját észak-amerikai tudósítókkal – kénytelenek voltak londoni, párizsi és amszterdami lapok cikkeire támaszkodni, ezek az egymástól átvett közlések pedig számos félreértéshez vezettek: a nyugat-európai (és az ezekből tájékozódó közép-európai) lapok az amerikai személyek nevét például rendszeresen elírták (így lett John Hancock az európaiak számára „John Hankok”), Benjamin Franklint általában tizenhárom évvel idősebbnek vélték, George Washingtont pedig többször is halottnak nyilvánították. Ezen apró tévedések ellenére a Habsburg Birodalom újságírói kétségkívül mindent megtettek annak érdekében, hogy hűen közvetítsék a mintaadónak vélt forradalmi eseményeket, kielégítve ezzel a függetlenségi háború iránt tanúsított, szűnni nem akaró érdeklődést.

A tengerentúli történésekről a Habsburg Monarchiában a Wienerisches Diarium – a későbbi Wiener Zeitung – tudósított a legtöbbet. Paul Köpf történész szerint a hetente kétszer megjelenő lap „kielégítette az amerikai forradalom iránti rendkívüli érdeklődést”, noha hivatalos újságként szigorú cenzúra felügyelte a működését. A lapot Konrad Dominik Bartsch szerkesztette, aki széles nemzetközi kapcsolati hálóval rendelkezett, jól beszélt angolul, és magyarországi reformgondolkodókkal – például Hajnóczy Józseffel – is levelezett. Bár a lap a brit gyarmatokon kibontakozó konfliktusról kezdetben csak visszafogott, kommentár nélküli tudósításokat közölt, egy idő után a függetlenségi háború az újság egyik legmeghatározóbb témájává vált: a bostoni teadélutántól kezdve Cornwallis tábornok 1781-es yorktowni megadásáig mintegy 3500 oldalnyi beszámoló jelent meg a konfliktusról.

Bartsch elsősorban brit lapokra támaszkodott, tudatosan ügyelve arra, hogy ne kizárólag a londoni kormány álláspontja jusson el az olvasókhoz: a hivatalos London Gazette mellett ellenzéki újságokból, például a London Evening Postból is átvett cikkeket, amelyek gyakran amerikai forrásokra épültek. Ennek köszönhetően a bécsi közönség az amerikai állásponttal is megismerkedhetett, 1779 áprilisától pedig az újság már külön American News (Amerikai hírek) rovatban foglalkozott a tengerentúli helyzettel.

Jefferson és Franklin írásai a Habsburg Birodalomban

A Wienerisches Diarium nemcsak híreket, hanem amerikai politikai dokumentumokat is közölt. Elsőként 1774 decemberében jelent meg Thomas Jefferson Summary View of the Rights of British America (Áttekintés Brit-Amerika jogairól) című írásának német fordítása, amely Jefferson nevének első ismert említése volt a Habsburg Birodalomban. A következő hónapokban az újság a Kontinentális Kongresszus Nagy-Britannia népéhez intézett felhívását, valamint a Nyilatkozat a fegyveres ellenállás okairól és szükségességéről című, Thomas Jefferson által fogalmazott és John Dickinson segítségével véglegesített dokumentumot is közölte. Nem sokkal később Benjamin Franklin Konföderációs Cikkelyei is megjelentek, így a bécsi olvasók első kézből ismerhették meg, milyen sérelmek vezettek a brit gyarmatok ellenállásához.

A Függetlenségi Nyilatkozat és a Habsburg Birodalom

A függetlenség kikiáltásáról szóló első hírek 1776 augusztusában érkeztek meg Bécsbe. A már sokat említett Wienerisches Diarium a lap augusztus 17-i számában például így tudósított erről: „Amerikából olyan hírek érkeztek, amelyek szerint a Kongresszus végül csekély többséggel ugyan, de a függetlenség mellett döntött.” Bár az újságnak ez az állítása természetesen nem volt igaz – a Nyilatkozat elfogadásakor egyedül a New York-i küldöttség tartózkodott – az elfogadott dokumentum legfontosabb eszmei tételeit alapvetően helytállóan tették közzé a szerkesztők – a III. György brit király ellen felsorakoztatott sérelmek ismertetése nélkül nélkül, természetesen.

Bár a Wienerisches Diarium meghatározó szerepet játszott az amerikai események közvetítésében, a Magyar Királyság lakói még a bécsieknél is kedvezőbb helyzetben voltak: nálunk ugyanis három újság – a német nyelvű Pressburger Zeitung, illetve a valamivel később induló Magyar Hírmondó és Magyar Kurír – legalább olyan részletesen tájékoztatta a régió lakosságát, mint a birodalom egyéb hivatalos lapjai. A Pressburger Zeitung ráadásul a bécsi lapokétól eltérő tudósítói hálózatot használt, ami magába foglalta az amerikai felkelőkkel szimpatizáló lengyelországi újságokat is; ennek következtében a lap nemcsak összetettebb képet nyújtott az olvasóknak a kialakult helyzetről, hanem bizonyos időszakokban még a Wienerisches Diariumnál is több hírt közölt. A magyar sajtó szerepét később Jonathan Singerton szerint maga Kazinczy Ferenc is nagyra értékelte, kiemelve, hogy míg korábban a falusi emberek beszélgetései jobbára jelentéktelen helyi ügyek körül forogtak, addig az amerikai eseményekről szóló rendszeres tudósításoknak köszönhetően már a tengerentúli világ is a mindennapi beszélgetések részévé vált. 

Forrás: https://scholarlypublishingcollective.org/psup/austrian-american-history/article/1/2/128/201117/Some-of-Distinction-Here-Are-Warm-for-the-Part-of?__cf_chl_f_tk=F6dYjZnV312.biJTGj95Zp4fyH5zK1ApyXtkZcwQBVs-1783086031-1.0.1.1-nHxmXTHnJgfCfWSch2EiqCZSr2WJh4AEbaFP2tfS6JI

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Eltávolították a vorkutai GULAG-áldozatok ukrán emlékművét
• A Dialógus békecsoport történetét bemutató kiállítás nyílik Budapesten
• Állambiztonsági forrásokból kutatják az erdélyi magyar értelmiséget
• Diplomáciai vitát robbantott ki a szovjet katonai sírok áthelyezése Litvániában
• Archív videófelvétel dokumentálja a berlini fal utolsó hónapjait
• Elhalasztották a częstochowai egykori kommunista börtönépület eladását
• Továbbra sem lesz múzeum Tito hajója
• Hallgatás övezi a kínai kulturális forradalom hatvanadik évfordulóját
• Átnevezték és felszámolják a moszkvai Gulag Múzeumot