7 végzetes pillanat

Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”

2019. január 31. 18:57 Múlt-kor

A 15. és 16. század fordulóján megkezdődött gyarmatosítás olyan mértékben csökkentette a kontinens lakosságát, hogy az már a Föld klímáján is észrevehető nyomot hagyott.

aztékok
Kép forrása: virusdomain.wordpress.com

Jelentős lehűlés

A következtetésre a University College London kutatói jutottak. Az európai betelepülés következtében hatalmas területen hódította vissza a gyors növésű erdő a korábban emberek által művelt földeket. A növények annyi szén-dioxidot vontak ki a légkörből, hogy a levegő hőmérséklete észrevehetően csökkent. E lehűlést a történelem „kis jégkorszak” néven ismeri, és Európában igen jól dokumentált hatásai voltak a kora újkorban: Angliában a Temze folyó rendre befagyott télen, maguk a telek pedig a kontinens számos részén olyan hosszúra nyúltak, hogy az erdők vadállatai természetes élelem híján az emberek településeire merészkedtek.

„Az amerikai őslakosok nagy kihalása elegendő irtott terület elhagyásához vezetett ahhoz, hogy a bekövetkező földi szénfelvétel érzékelhető hatással volt mind a légköri szén-dioxidra, mind a globális felszíni hőmérsékletre” – írja Alexander Koch és csapata a Quaternary Science Reviews című lapban megjelent tanulmányukban.

Mit mutat ki a tanulmány?

A csoport összevetett minden elérhető adatot és becslést arról, mennyi ember élhetett az amerikai kontinensen az európaiakkal való 1492-es első kapcsolatfelvételt megelőzően. Ezután megvizsgálták, hogyan változtak a számok az elkövetkező évtizedek során, ahogy a kontinenst végigpusztították a behurcolt betegségek (himlő, kanyaró, stb.), a háborúk, a rabszolgaság és a társadalmi összeomlás.

A tudóscsoport becslése szerint a teljes kontinensen mintegy 60 millió ember élhetett a 15. század végén (a világ lakosságának körülbelül 10%-a), ez a szám pedig mindössze 100 év alatt öt-hat millióra esett vissza. Azt is kiszámolták, az őslakosok által addig művelt föld mekkora része vált kihasználatlanná, és hogy mekkora hatása lehetett annak, hogy ezt a földet visszahódította az erdő, illetve a szavanna.

A szóban forgó földterület mintegy 56 millió hektárra rúg, azaz körülbelül a mai Franciaország területének felel meg. Ahogy telt az idő, a növényzet általi visszahódítás annyi szén-dioxidot vonhatott ki a levegőből, hogy az üvegházhatású gáz légköri koncentrációja 7-10 ppm-mel (az adott gáz molekuláinak száma a légkör minden egymillió molekulájában) is csökkenhetett.

„Modern kontextusba helyezve – évente körülbelül 3 ppm-nyi fosszilis üzemanyagot égetünk el. Tehát igen nagy mennyiségű szénről van szó, amely ki lett kiszippantva a levegőből” – magyarázta Mark Maslin professzor, társszerző. „Markáns hűlés látható abban az időben, amelyet 'kis jégkorszaknak' nevezünk, és az az érdekes, hogy láthatjuk, hogy a természetes folyamatok is adnak egy kis lehűlést, de a teljes hűlés eléréséhez – amely a természetes folyamat kétszerese volt – muszáj jelen lennie ennek a népirtás által előidézett szén-dioxid-csökkenésnek.”

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Antarktiszi jégfurat (kép forrása: BBC)Kép forrása: theaztec-empire.weebly.comKép forrása: latinamericanstudies.org

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!