Miért maradt hű Nagy-Britanniához Florida a függetlenségi háború idején?

(Forrás: Unsplash / Denys Kostyuchenko)

1776-ban a mai Florida két különálló brit gyarmatból, Kelet- és Nyugat-Floridából állt, amelyek központjai St. Augustine, illetve Pensacola voltak. Míg a tizenhárom brit gyarmat 1776. július 4-én kinyilvánította függetlenségét, Florida mindkét közigazgatási egysége a brit uralkodót - III. György - támogatta egészen a háború végéig. Nagy-Britannia 1763 és 1783 között, vagyis húsz éven át birtokolta Floridát, mielőtt a terület a háborút lezáró béke részeként ismét spanyol fennhatóság alá nem került.

A történészek szerint Florida hűségének több oka is volt: egyrészt a két gyarmat gazdasága jóval kisebb szerepet játszott a Brit Birodalom kereskedelmében, ezért lakóit kevésbé érintették azok az adók – köztük a hírhedt bélyegtörvény –, amelyek a tizenhárom gyarmaton egyre erősebb ellenállást váltottak ki. Emellett a brit hadsereg védelmet nyújtott az őslakos közösségek támadásaival szemben is, ezért sok telepes nem látta értelmét a London elleni fellépésnek.

Nyugat-Florida vezetői még az 1774-es első Kontinentális Kongresszusra szóló meghívást is visszautasították, a szintén britpárti Kelet-Florida lakossága a függetlenségi mozgalom előretörésével pedig tovább növekedett, mivel számos telepes Georgiából, valamint Észak-és Dél-Karolinából ide menekült az egyre ellenségesebb politikai légkör elől. Roger Smith történész szerint Kelet-Floridában a Függetlenségi Nyilatkozat kidolgozóinak jelképes elégetésével is kifejezték ellenérzésüket, a brit zászlót pedig a háború teljes időtartama alatt kifüggesztve hagyták, miközben a gyarmat sikeresen visszavert három támadást is.

A brit fennhatóság a függetlenségi háborút lezáró 1783-as párizsi békével ért véget: Kelet- és Nyugat-Florida ismét Spanyolországhoz került, amely korábban, 1763-ig már birtokolta a területet, mielőtt azt a hétéves háborút lezáró megállapodások után átengedte volna Londonnak.

A spanyol uralom a következő évtizedekben egyre nehezebben volt fenntartható, különösen az Egyesült Államok déli terjeszkedése, a határ menti konfliktusok és a gyenge spanyol ellenőrzési rendszer miatt. A helyzetet végül az Adams–Onís-egyezmény rendezte: Spanyolország 1821-ben átengedte Floridát az Egyesült Államoknak, cserébe Washington lemondott bizonyos texasi területi igényeiről.

Florida ezt követően amerikai territóriummá vált, majd a 19. század első felében fokozatosan bekapcsolódott az Egyesült Államok politikai és gazdasági rendszerébe. Az egykori brit, majd spanyol fennhatóság alatt álló terület végül 1845-ben, az ország 27. tagállamaként csatlakozott az unióhoz.

A kutatók szerint Florida története jól mutatja, hogy a mai Egyesült Államok megszületése korántsem tekinthető egy egységes folyamatnak. Úgy vélik, a függetlenség 250. évfordulója alkalmat kínál arra, hogy nagyobb figyelmet kapjon Kelet- és Nyugat-Florida kevésbé ismert története, amely jelentősen eltért a későbbi Egyesült Államok alapításáról kialakult, széles körben ismert narratívától.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2011

• Rákosi Mátyás 60. születésnapja
• Horthy Miklós születésnapjai, 1919-1944
• Kádár kerek évfordulói
• Hitler áprilisai
• Élet a Niitaka-hegyen túl
• Az ártatlanság kora
• Napóleont megmérgezték?
• Kábítószerek a szocializmusban
• Az elhagyott kastély