Amerikaiak elleni felhívást rögzített Budapesten az állambiztonság 1986-ban

Az amerikai állampolgárok és érdekeltségek elleni fizikai megsemmisítésre szólította fel a Magyarországon tanuló arab diákokat a budapesti Líbiai Népi Irodában tartott 1986-os gyűlés – derül ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által az események negyvenedik évfordulója alkalmából közzétett, egykori állambiztonsági jelentésből. A dokumentum rávilágít a hidegháborús feszültségek és a nemzetközi terrorizmus magyarországi lecsapódására az 1986-os amerikai–líbiai katonai konfliktus idején.

Az ÁBTL által publikált, 1986. április 16-án kelt, 74. számú Napi Operatív Információs Jelentés szerint az előző napon a budapesti líbiai külképviseleten tartott összejövetelen a hazánkban tanuló arab diákok vezetői is részt vettek. A Belügyminisztérium III/III-as Csoportfőnökségének irata rögzíti: a találkozón ismertették Moammer Kadhafi líbiai vezető felhívását, amely arra utasította az arabokat, hogy tegyék félre belső ellentéteiket, és tekintsék „szent kötelességüknek” a közelükben lévő amerikai személyek vagy érdekeltségek megsemmisítését.

A jelentés szerint április 16-ra demonstrációt szerveztek a budapesti amerikai képviseletek elé. A magyar állambiztonság az információk ellenőrzése után azonnal riasztotta az operatív hálózatot, valamint a lehetséges rendzavarások megakadályozása érdekében tájékoztatta a kémelhárításért felelős III/II-es és a katonai elhárítást végző III/IV-es Csoportfőnökséget.

A La Belle diszkó és az El Dorado Canyon

A budapesti líbiai mozgósítás közvetlen előzménye az „El Dorado Canyon” kódnevű amerikai katonai hadművelet volt. A Ronald Reagan vezette adminisztráció utasítására 1986. április 15-én az Egyesült Államok légiereje mintegy hatvan tonna bombát dobott tripoli és bengázi célpontokra. A bombázás válaszcsapás volt az április 5-én Nyugat-Berlinben, a kifejezetten amerikai katonák által látogatott La Belle diszkóban elkövetett terrortámadásra. A pokolgépes merényletben hárman – köztük két amerikai katona – életüket vesztették, és több mint kétszázan megsebesültek.

A magyar hírszerzés korabeli jelentései megerősítették, hogy a nyugatnémet hatóságok és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség is rendelkezett előzetes információkkal a líbiai diplomaták érintettségéről, azonban egy Líbia és az NDK közötti rejtjelezett rádióforgalmazás késedelmes megfejtése miatt nem tudták megakadályozni a merényletet.

Az amerikai légicsapások idején a tripoli magyar nagykövetség jelentése szerint a helyi lakosság körében radikális Amerika-ellenes hangulat uralkodott; a követség elrendelte a magyar kolónia teljes összetartását és a válsághelyzeti intézkedések életbe léptetését. Miközben a líbiai állami rádió Algériát, Szíriát és Tunéziát is az agresszió megtorlására szólította fel, a nyugat-berlini merénylet elkövetőit csak egy évtizeddel később, 1996-ban fogták el.

A német bíróság 2001-ben hozott ítéletet az ügyben, amely során a volt líbiai diplomatát és a robbanóanyagot a helyszínre csempésző elkövetőket 12–14 év börtönbüntetésre ítélték. A nemzetközi konfliktus diplomáciai és pénzügyi lezárására 2008-ban került sor, amikor Líbia hivatalosan is kifizette az amerikai áldozatok családjai által támasztott, mintegy 1,5 milliárd dolláros kártérítési összeget.