Megzenésített Petőfi-verstől tartott az állambiztonság

A Magyar Rádió 6-os stúdiója, A népdaltól a folkbeatig című műsor. Tolcsvayék és a trió: Tolcsvay Béla, Tolcsvay László, Czipó Tibor, Németh Oszkár, Móricz Mihály. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A fennmaradt ügynöki jelentések szerint az "Énekes" fedőnevű titkos megbízott (tmb.) 1973 novemberében arról tájékoztatta tartótisztjét, hogy a Kertészeti Egyetem Klubjában a Tolcsvay együttes nagy sikerrel, "erős, magas hangon és terccel" kiemelve adta elő a "rabok tovább nem leszünk" refrént, ami hatalmas tapsot aratott a hallgatóság körében. A jelentés tragikomikus epizódja, hogy az ügynök a verset a Himnusszal keverte össze, amit a tartótisztnek kellett korrigálnia (bár ő is pontatlanul, "Talpra magyar" címen hivatkozott rá).

A politikai rendőrség már korábban is felfigyelt a dal mozgósító erejére. Egy 1973. júniusi, a miskolci popfesztivált előkészítő belügyi jelentés arra figyelmeztetett, hogy a május 1-jei Budai Ifjúsági Park-béli megnyitón a mintegy négyezer fős tömeg "szinte egy emberként ordította" a zenekarral a refrént. A hatóságok éppen a "lázító jelleg" miatt tiltották le a műsorszámot a miskolci fesztiválról. A legfelsőbb pártvezetés szintjén Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára egy júniusi belügyi értekezleten személyesen is elítélte a Nemzeti dal és a Szózat "megbeatesítését", elfogadhatatlannak nevezve a nyugati zenei formák adaptálását a forradalmi versekhez.

A Kádár-korszak kultúrpolitikája látszólag paradox módon viszonyult a 19. századi forradalmi költészethez. Míg Petőfi Sándor művei a kötelező iskolai tananyag részét képezték és mindenki számára hozzáférhetők voltak nyomtatásban, a megzenésített változatot a kontextus tette veszélyessé a rendszer számára. A dal ráadásul – ironikus módon – egy hivatalos szerv, a Hazafias Népfront V. kerületi Petőfi-emlékbizottságának felkérésére született, amelyet történetesen egy III/II-es állambiztonsági tiszt vezetett.

A betiltás valódi oka az 1972. és 1973. március 15-i budapesti eseményekben keresendő. Ezekben az években a hivatalos állami ünnepségektől függetlenül, több száz fiatal részvételével spontán, engedély nélküli megmozdulások (az úgynevezett "március 15-i tüntetések") zajlottak a fővárosban, amelyeket a rendőrség erőszakkal és tömeges előállításokkal vert szét. A pártvezetés rettegett attól, hogy a rockzene és az 1848-as ikonikus, szabadságot követelő szöveg kombinációja tömegrendezvényeken katalizálhatja a rendszerellenes elégedetlenséget és újabb utcai demonstrációkhoz vezethet.

Az állambiztonsági nyomás hatására a Tolcsvay Trió feldolgozása évekig nem hangozhatott el nyilvános koncerten, és lemezen sem jelenhetett meg. A cenzúra egészen 1981-ig tartott, amikor az Illés együttes búcsúkoncertjén a zenészek végül eljátszhatták a számot, amely ezután "A Koncert" című élő felvételes albumon hivatalosan is megjelenhetett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet