Állambiztonsági dokumentumok tárták fel az 1985-ös bécsi terrortámadás magyarországi szálait
Negyven évvel ezelőtti, szigorúan titkos napi operatív információs jelentések világítanak rá az 1985. decemberi bécsi repülőtéri terrortámadás egyik elkövetőjének budapesti tranzitútvonalára, valamint a súlyosan megsebesült magyar áldozat megsegítését övező állambiztonsági dilemmákra – mutatta be pár napja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL).
Az ÁBTL által közzétett, 1986. január 2-án kelt 1. számú Napi Operatív Információs Jelentés (NOIJ) rögzíti, hogy az osztrák államrendőrség (STAPO) vezetője, dr. Anton Schultz hivatalos segítséget kért a magyar szervektől a schwechati repülőtéren elkövetett merénylet ügyében. Az osztrák hatóságok által elfogott egyik terrorista, a tunéziai útlevéllel rendelkező Tawfik Ben Ahmed Chaovali a kihallgatása során azt vallotta: a Bejrút–Athén–Budapest útvonalon érkezett Közép-Európába. A hivatalos iratok szerint az elkövető 1985. december 21-én lépett be a Magyar Népköztársaság területére a Ferihegyi repülőtéren, majd egy éjszakai tartózkodást követően, december 22-én vonattal utazott tovább Bécsbe. Az információ nyomán a magyar hírszerzés (III/I) haladéktalanul tájékoztatta a kémelhárításért felelős BM III/II Csoportfőnökséget.
A levéltári források egy másik, 1986. március 6-i jelentése az események utóéletének egy specifikus, magyar vonatkozású epizódját is dokumentálja. A merénylet során súlyosan megsebesült egy magyar állampolgár, Szegedi Molnár Géza színész-parodista. Az Izraelben működő, magyar bevándorlókat segítő „HOH” szervezet felkérte a bécsi Közéleti Bizottságot, hogy szervezzenek jótékonysági estet a színész megsegítésére a bécsi Collegium Hungaricum épületében.
A magyar állambiztonság (a jelentéstevő III/I-es csoportfőnökség) akadékoskodva és gyanakvással fogadta a humanitárius kezdeményezést. A jelentés megjegyzés rovata szerint a helyszín biztosítása azt jelentette volna, hogy a magyar állam hivatalosan elismeri a – BM által „cionista színezetűnek” minősített – Közéleti Bizottság működését. Emellett a magyar elhárítás egy esetleges újabb, az épület elleni terrortámadás kockázatától is tartott. Az ügyben a hírszerzés mellett a belső elhárítást (III/III) is mozgósították.
A hidegháború utolsó évtizedében a közel-keleti konfliktusokhoz köthető nemzetközi terrorizmus egyre gyakrabban érte el Európát. 1985. december 27-én reggel összehangolt, kettős terrortámadás rázta meg a kontinenst. A bécsi Schwechat repülőtéren három merénylő kézigránátokat dobott és gépkarabélyokból tüzet nyitott az izraeli El Al légitársaság Tel-Avivba tartó LY364-es járatára várakozó utasokra. A biztonságiak és a rendőrök viszonozták a tüzet. A bécsi támadásban hárman meghaltak és közel negyvenen megsebesültek. Percekkel korábban a római Fiumicino repülőtéren egy hasonlóan felszerelt, négyfős csoport tizenhat embert gyilkolt meg és közel százat sebesített meg.
Ez is érdekelhet
A véres akciókat a Palesztin Felszabadítási Szervezetből (PFSZ) kivált, radikális Abu Nidal Szervezet (Fatah Forradalmi Tanács) vállalta magára. Az osztrák rendőrség által üldözőbe vett bécsi elkövetők autójukkal balesetet szenvedtek; egyiküket lelőtték, két társát – köztük a Budapesten is áthaladó Chaovalit – elfogták és 1987-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Chaovali később, 1996-ban a Graz-Karlau börtönben egy fegyveres túszejtésben is részt vett, amiért további 19 év büntetést kapott.
A támadás magyar áldozata, az 1939-ben született és az 1963-as Ki mit tud? vetélkedőn ismertté vált Szegedi Molnár Géza egy izraeli vendégszereplésre utazó csoport tagjaként tartózkodott a bécsi tranzitváróban. A gerincét ért lövés következtében élete végéig kerekesszékbe kényszerült. A korabeli állambiztonsági szervek által is megfigyelt tragédia ellenére a művész nem adta fel karrierjét: 1987-ben visszatért a színpadra, 1988-ban pedig Nekem már lőttek címmel publikálta önéletrajzi kötetét. 2008-ban hunyt el Budapesten. A most feltárt levéltári iratok bizonyítják, hogy a kádári állambiztonság még a nemzetközi terrorizmus civil, magyar áldozataival kapcsolatos humanitárius akciókat is szigorú ideológiai és operatív kontroll alatt tartotta.
