Amerikai forrásból újul meg az Andok Sixtus-kápolnája
Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának Kulturális Örökségvédelmi Alapja finanszírozza a Bolíviában található, gazdag falfestményei miatt az "Andok Sixtus-kápolnájaként" ismert kora újkori Szent Jakab-templom teljes körű restaurálását. A tengerszint felett csaknem négyezer méteres magasságban fekvő, páratlan művészettörténeti emléket őrző épület megóvása a bolíviai nemzeti vallásturisztikai stratégia egyik kiemelt eleme.
A több mint 66 ezer dolláros (hozzávetőleg 24 millió forintos) amerikai támogatásból megvalósuló projekt során kijavítják és vízszigeteléssel látják el a templom hagyományos nádtetejét, újjáépítik az épület statikai stabilitását biztosító támpilléreket, valamint helyreállítják az időjárás által súlyosan károsított külső falakat és homlokzatokat. A kivitelezés során szigorúan tiszteletben tartják az eredeti építészeti stílust és a korabeli, helyi építőanyagokat.
A Curahuara de Carangas-i Szent Jakab-templom (Iglesia de Santiago) a dél-amerikai spanyol gyarmati építészet egyik legfontosabb fennmaradt emléke. Az Andok hegységben, a Sajama tartományban, mintegy 3897 méteres magasságban fekvő robusztus kő- és vályogépületet 1587 és 1608 között emelték a spanyol hódítást követő evangelizációs hullám idején. A reneszánsz stílusú, félköríves bejárattal és masszív kőpillérekkel megerősített épületkomplexum jól tükrözi a 16. század végi andoki missziós központok erődítményszerű építészetét, amely egyszerre szolgált szakrális és védelmi célokat a zord magashegyi környezetben.
A templom igazi jelentőségét és népszerű nevét a belső teret borító, kivételes állapotban megőrződött falfestmények adják. A helyi levéltári dokumentumok szerint 1777-ben befejezett freskók a spanyol barokk és az őslakos andoki művészet egyedi szintézisét (az úgynevezett andoki mesztic barokkot) alkotják. A falakon és a mennyezeten végigfutó, bibliai jeleneteket ábrázoló kompozíciók a gyarmati korszak vizuális teológiájának pótolhatatlan lenyomatai.
Ez is érdekelhet
Az amerikai nagykövetség szerint az 1960-ban nemzeti műemlékké nyilvánított épület megóvása – amelyhez korábban Németország is nyújtott pénzügyi segítséget – nem csupán a kulturális értékek megőrzése és az illegális műkincskereskedelem elleni küzdelem miatt fontos, hanem a régió gazdasági és társadalmi felemelkedésének is kulcsa lehet a kulturális turizmus fellendítésén keresztül.
