Előkerült Lengyelország első vaskori agyagbélyegzője

Egy Nienowicében feltárt apró agyagtárgy lehet Lengyelország első ismert pintaderája. A lelet a vaskori kulturális kapcsolatok újraértékelésére készteti a kutatókat, és szoros összefüggést mutat a Kárpát-medence közösségeivel.

Egy apró pintadera nyomában

Délkelet-Lengyelországban, Jarosław közelében különleges agyaglelet került elő. A mindössze 4,3 centiméter magas tárgy első pillantásra jelentéktelennek tűnik. Részletes vizsgálata azonban azt sugallja, hogy ez lehet az első Lengyelországban azonosított pintadera.

A 2500 éves tárgyat valószínűleg bélyegzőként használták. Segítségével textíliákat díszíthettek, vagy pigmentet vihettek fel az emberi testre. Amennyiben az értelmezés megerősítést nyer, a lelet komoly régészeti áttörést jelenthet.

A lelőhely és történeti háttere

A tárgyat 2011-ben tárták fel a Jarosław melletti Nienowicében. A régészek egy olyan település maradványait azonosították, amely a Kr. e. 6. századtól a Kr. e. 3–2. századig létezett.

A települést kezdetben a pomerániai kultúrához köthető közösségek lakták, akik északnyugatról érkeztek. A Kr. e. 4. századtól új népesség jelent meg, amelyet a jastorfi kultúrával hoznak összefüggésbe. Ezt a régészeti horizontot gyakran korai germán csoportokhoz, például a bastarnákhoz és a szkírekhez kapcsolják.

A tárgy formája és korai értelmezése

A lelet szabálytalan, homorú oldalú agyagpiramis. Törött fogantyú maradványa is látható rajta. Alsó, 4,2 x 3,7 centiméteres felületét metszett vonalak, háromszög és kör alakú bemélyedések díszítik.

Töredékes állapota miatt a kutatók eleinte bizonytalanok voltak. Felmerült, hogy agyagfigura része lehetett, vagy egy úgynevezett "tűzállat" talapzata. Az ilyen tárgyakat a jastorfi kultúra környezetében ismerték, és a házi kultusz vagy a tűzhöz kapcsolódó rítusok kellékeinek tartják.

Miért lehet pintadera

A további elemzések új irányba vitték az értelmezést. A lapos munkafelület, a faragott geometrikus minta és a fogantyú nyomai erősen emlékeztetnek a pintaderákra, azaz agyagbélyegzőkre.

Ilyen tárgyakat főként az Alföldön, a Vekerzug-kultúrához kötődő közösségek körében találtak. Ezeket rendszerint a Kr. e. 6. és 5. századra datálják. Egyes elméletek a kultúrát a klasszikus forrásokban szereplő szigünnák népéhez kötik, amelyről Hérodotosz és Sztrabón is említést tett.

A női sírokban gyakran kerültek elő pintaderák kőpaletták, pigmentmaradványok és csontból készült kozmetikai eszközök társaságában. A kutatók ezért úgy vélik, hogy ezek egyfajta őskori toalettkészlet részei lehettek. Segítségükkel testfestést vagy textildíszítést végezhettek.

A nienowicei darab negatív típusú pintaderának tűnik. Elképzelhető, hogy viaszt vagy gyantát vittek fel vele a szövetre, majd a textíliát festékbe mártották. A viasszal fedett részek festetlenek maradtak, így alakultak ki a körökből és háromszögekből álló motívumok. A módszer a rezisztfestés korai formájára emlékeztet.

Kapcsolatok a Kárpát-medencével

Bár a Kárpát-medencéből több pintadera ismert, Lengyelország területéről eddig nem azonosítottak ilyen tárgyat. A nienowicei lelet ezért különös jelentőséggel bír.

A lelőhely más leletei is a Vekerzug-kultúrkörhöz fűződő kapcsolatokra utalnak. Sárga üveggyöngyök, jellegzetes orsógombok és a legkorábbi, fazekaskorongon készült lengyelországi kerámiák is előkerültek. Ezek az eredmények élénk cserekapcsolatokat és technológiai tudástranszfert jeleznek a korai vaskorban.

Több mint regionális érdekesség

A felfedezés arra utal, hogy Délkelet-Lengyelország nem perifériaként működött a vaskorban. A térség aktívan kapcsolódott a tágabb európai kulturális hálózatokhoz.

Az agyagbélyeg ma a jarosławi Kamienica Orsettich Múzeum állandó kiállításán látható. A további kutatások dönthetik el véglegesen, hogy valóban Lengyelország első pintaderájáról van-e szó. Ha igen, az apró tárgy alapjaiban formálhatja át a vaskori kulturális kapcsolatok képét Közép-Európában.