Történelmi programok és új kutatások a Kutatók Éjszakáján

A Kutatók Éjszakája programsorozat keretében a hazai egyetemek és közgyűjtemények idén is kiemelt történelmi, régészeti és levéltári eseményekkel várják az érdeklődőket. A kétszáz helyszínen zajló, az Európai Bizottság kezdeményezéséhez kapcsolódó rendezvény betekintést enged abba a bonyolult folyamatba, amelynek során egy régészeti leletből vagy archív iratból tudományos történeti tudás válik. Idei ajánlókban ezek közül válogattunk.

A történettudományi programok leghangsúlyosabb vonulata a múltfeltárás fizikai és laboratóriumi gyakorlatának bemutatása. Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában a szakemberek egy avar kori családfa archeogenetikai rekonstruálásán keresztül szemléltetik a modern természettudományos módszerek alkalmazását.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a látogatók kézbe vehetik a régészeti korokból származó állatcsontokat, megismerve a belőlük kiolvasható gazdaságtörténeti adatokat. Ugyanitt avar kori gyöngyök vizsgálatára és évezredes fazekas technikák kipróbálására is nyílik lehetőség, a salzburgi érseki rezidencia ásatási eredményei pedig a 16. századi írott források és a tárgyi leletek összevetésének fontosságára világítanak rá.

A múltfeltárás modernizációja és a digitalizáció kérdése szintén kiemelt témaként szerepel. A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közös rendezvényén levéltárosok és matematikusok, köztük Cseh Gergő Bendegúz, Tóth Eszter és Horváth Sándor vitatják meg a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit az ügynökakták feldolgozásában. Az egykori titkosszolgálati iratok digitalizálása során komoly tudományos feladat a dokumentumok történeti kontextusának megőrzése.

Az eredeti források jelentőségét bizonyítja az ELTE BTK Toldy Ferenc Könyvtárának bemutatója is, ahol Fejtő Ferenc és Karinthy Ferenc korai munkáit, valamint az 1870 és 1956 között született egyetemi kéziratokat tárnak a nyilvánosság elé. Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának oszmán deftereket bemutató előadása eközben az adóösszeírások alapján vázolja fel a hódoltság kori magyar társadalom működését.

Az évfordulók közül kiemelt figyelmet kap az 1526-os mohácsi csata 500. évfordulójára való emlékezés. Budapest Főváros Levéltára terepasztal és kamarakiállítás formájában modellezi a történelmi ütközetet, bemutatva a kora újkori hadviselés taktikai elemeit. A Humán Tudományok Kutatóházában külön tárlat elemzi a csata és II. Lajos király halálának utólagos képzőművészeti ábrázolásait, rávilágítva a nemzeti tragédia emlékezetének változásaira. A mohácsi események régészeti vetületét a Paksi Városi Múzeum is tárgyalja, ahol a korszakhoz köthető érmeket mutatnak be, valamint ismertetik a kozmikus részecskék alkalmazási lehetőségeit a modern archeológiában. A vereség történelmi jelentősége a középkori magyar állam bukásában és a Közép-Európa sorsát meghatározó geopolitikai átrendeződésben rejlik.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából a kutatóhelyek mikrotörténeti forrásokat vonultatnak fel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a budapesti fegyveres ellenállás központjában, a Corvin közben tart vezetett történelmi sétát. A Károli Gáspár Református Egyetem az egyetemi ifjúság és a Tiszta szívvel című lap szerepét elemzi a forradalom előkészítésében, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a leuveni magyar jelenlétet és a katolikus egyház segélyezési hálózatát mutatja be. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában Dörnyei Sándor hagyatékából származó, eddig fel nem tárt röplapokat és korabeli újságokat állítanak ki. A forradalom egyházi vonatkozásait a budapesti Ráday Gyűjtemény előadása árnyalja, amely a református lelkészek szerepvállalását és az állami retorziókat ismerteti.

A 20. századi magyar történelem viharos korszakváltásainak értelmezése több tudományos beszélgetés fókuszát adja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi, valamint Állam- és Jogtudományi Karán a történészek a politikai rendszerváltások, az elitcserék dinamikája és a demokratikus átmenetek nehézségei kapcsán osztják meg kutatási eredményeiket. A Magyar Nemzeti Múzeum az 1945 utáni évtizedeket egyéni sorsokon keresztül hozza közelebb a hallgatósághoz, míg a Pécsi Tudományegyetemen az első világháború hosszú távú európai következményeit elemzik. A századforduló és a két világháború közötti időszak társadalomtörténetét részletesen szemlélteti Hieronymi Mária amatőr fotográfusnő 1920-as és 1930-as években készített sztereóképeinek bemutatója a Nemzeti Múzeumban, amely a női életutak átalakulását dokumentálja.

A mindennapok történelme a személyes irathagyatékok feltárásában is hangsúlyos marad. Budapest Főváros Levéltára a családfakutatók számára tart gyorstalpalót az anyakönyvek szakszerű használatáról, emellett korabeli fényképek segítségével követi végig a budapesti polgárság nyaralási kultúráját a 19. és 20. században. Az ókor kutatói a Ráday Gyűjteményben az ókori Izrael temetkezési szokásaiba tekinthetnek be, míg a nyelv- és őstörténet iránt érdeklődők a Szegedi Tudományegyetemen a magyar és török népek történeti érintkezéséről hallhatnak tudományos igényű előadást.

A Pécsi Tudományegyetem eközben a vatikáni levéltár kutatási kulisszatitkaiba avatja be a közönséget Fedeles Tamás és Kiss Gergely tapasztalatain keresztül, bemutatva a pápai archívumok történeti forrásértékét.

A történelmi ismeretterjesztés innovatív formái kiemelt figyelmet kapnak az idei Kutatók Éjszakáján. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy második világháborús légi harcra épülő interaktív hadtörténeti játékkal várja az érdeklődőket, míg az ELTE BTK-n a kulturális és természeti örökségvédelmi videós felfedezőjáték is kipróbálható.

A vizuális források történeti értelmezéséhez nyújt további történeti adalékot az a budapesti előadás, amely az amerikai politikai karikatúrákat mint a társadalmi folyamatok lenyomatait elemzi. A reformkori történelem tárgyi kultúráját a Magyar Nemzeti Múzeum hozza testközelbe eredeti viseletek és ritka műtárgyak, többek között Kossuth Lajos kalapjának bemutatásával, a legfiatalabb korosztályt pedig délelőtti római kori és Rákóczi-kori múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják.