A pesti vasút „göröngyös” útja az első kapavágástól az első utazásig

2021. augusztus 12. 11:52 Fejes Antal

Korábban

Sikeres átadás a botrány árnyékában

Alig ült el a város és a vasúttársaság háborúja, amikor kirobbant az újabb botrány: az Augsburger Allgemeine Zeitung hasábjain 1845 karácsonyán egy bizonyos Zöppritz kereskedő aláírásával egy olyan cikk jelent meg, amely korrupcióval és bennfentes üzleteléssel vádolta meg Ullmann Móricékat, beszámolt a vasútépítő munkások között tomboló tífusz- és kolerajárványról, valamint arról, hogy a betegek ellátása és a halottak tisztes temetése érdekében a vasútvállalat semmit sem tesz. A cikket jegyző „Zöppritz kereskedő” valószínűleg az elbocsájtott Beyse főmérnök álneve volt.

A cikk nyomán hamar botrány robbant ki, ennek hatására V. Ferdinánd király a Helytartótanácsot egy vizsgálóbizottság megalakítására utasította.

Beyse főmérnök és a vasútvállalatot igazgató Ullmann Móric között már a kezdetektől konfliktus állt fenn, mert Beyse a visszaéléseket elkerülendő, minden külső beszállítót egyenként meg akart versenyeztetni, hogy a legkedvezőbb áron a legjobb minőséget vásárolják meg. Ullmann viszont teljesen a saját rokonait (például csődbüntettért többször elítélt testvérét, Frigyest) és közeli üzlettársait kívánta megrendelésekhez juttatni.

A Helytartótanács első vizsgálata során a meghallgatott személyek döntő többsége Beyse mellett vallott, kivéve az Ullmann Mórichoz anyagilag kötődő személyeket. Meglepő változás állt be a vizsgálat második szakaszában, amikor a tanúk addigi vallomásaikat sorra megváltoztatva, szinte mártírként tüntették fel Ullmannt, az „első zsidó magyar nemesembert”, aki a „csaló német” Beyse-vel szemben a nemzeti érdekeket védte. Hogy Ullmann nem volt teljesen ártatlan a vádakat illetően, igazolja, hogy 1846. május 17-én lemondott a vasúttársaság igazgatói pozíciójáról.

Miután a vasútvonalat tervező Zimpel még 1839-ben felmondott, Beyse pedig 1845 novemberében szintén leköszönt, az építést Lachner Károly építészeti igazgató és Wurmb Kornél cs. kir. mérnökkapitány fejezte be.

A Középponti Vasút első mozdonyait a belgiumi Cockerill gyár építette. A mozdonyok szétszedve, részben szárazföldi, részben vízi úton érkeztek Magyarországra, és a gyártócég Pestre küldött képviselőjének irányításával szerelték össze azokat. A PEST és BUDA mozdonyok kazánvizsgálatát Jedlik Ányos fizikaprofesszor végezte 1845. október 4-én és 5-én. Az első hazai mozdonyveztetők Pesti Ferenc (BUDA mozdony) és Klainkovszky Ottó (PEST mozdony) voltak, akiket Thomas Young cumberlandi és Konrad Patzenhoffer nürnbergi gépészek képeztek ki.

1845. november 10-re meghirdették az első nyilvános próbamenetet a pesti Indóház (ma: Budapest-Nyugati pályaudvar) és Palota megállóhely (ma: Rákospalota-Újpest állomás) között István főherceg, József nádor fia és képviselője jelenlétében.

December elején felvették az üzemet a Palota megállóhely és Dunakeszi állomás közti vonalszakaszon is, a próbajárat 24 perc alatt tette meg a pesti Indóház és Dunakeszi állomás közti távot.

Végül 1846. július 15-re minden készen állt, hogy a Magyar Középponti Vasút, első, Pest-Vác szakaszát ünnepélyesen átadják a forgalomnak. (x)

előző oldal 3 / 3