A japánok kétségbeesett okinavai ellenállása vezethetett az atombombák bevetéséhez

Fogság helyett halál

Az öngyilkos támadások a szárazföldön is gyakoriak voltak: a japán katonák nagy része, de még az okinavai őslakosok is nagy számban elhitték a japán propaganda állításait, miszerint az amerikaiak kezei közé kerülve csak a kegyetlen megaláztatás és halál várna rájuk, ezért sokan vetettek önkezükkel véget életüknek, avagy választották a biztos halált egy-egy harci helyzetben.

A katonák öngyilkosság, illetve öngyilkos akciók céljából nagy mennyiségű kézigránátot osztottak szét a civil lakosság körében a szigeten.

Az amerikai inváziós erő parancsnoka, Simon Bolivar Bruckner tábornok (aki június 18-án a frontvonalban vesztette életét) maga is propaganda-röplapok szórásába kezdett a sziget települései felett a levegőből, ennek hatására mintegy 7000 japán katona adta meg magát Okinaván.

A fogság még a halálnál is rosszabb volt a japán katonák számára

Nem csupán az egyszerű katonák és kétségbeesett civilek ugrottak le magaslatokról vagy robbantották fel magukat: Usidzsima tábornok és helyettese, Csó Iszamu is szeppukut (rituális öngyilkosságot) követett el június 22-én. A harcok ezt követően értek véget.

Az amerikaiak a legtöbb forrás szerint 14 000, mások szerint azonban akár 20 000 főnyi halálos veszteséget is szenvedhettek a harcok során, míg a japán oldalon 77 000-től 110 000-ig terjednek a becslések. A mintegy 300 000 főt kitevő okinavai lakosság csaknem fele, több mint 140 000 ember vesztette életét.

Amerikai ünneplés 1945 augusztusában (kép forrása: Wikipédia/ USMC Archives from Quantico, USA/ CC BY 2.0)

A szigeten található épületek 90 százaléka megsemmisült a harcok során, számtalan kulturális kinccsel és történelmi emlékkel egyetemben, az üde dzsungel pedig nagyrészt kopár sártengerré változott.

Az amerikaiak bevezették a katonai közigazgatást és kiépítették máig tartó katonai jelenlétüket – a Kadena repülőtér ma az Egyesült Államok legnagyobb légibázisa Ázsiában.

Okinava valódi jelentőségére végül nem derült fény a háború során, mivel az augusztusban Hirosima és Nagaszaki városaira ledobott atombombák hatására Japán beleegyezett a feltétel nélküli megadásba.

Egyes történészek szerint éppen az okinavai vérfürdő volt az, amely kiváltotta az atomtámadásokat – a veszteségeket látva az amerikai vezetés minden erejével el akarta kerülni, ha lehetett, a japán főszigetek közvetlen lerohanását.

1. A végső csata helyszíne
2. A Jamato és más öngyilkos küldetések
3. Fogság helyett halál

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Két ősi folyó egyesüléséből jöhetett létre az Eufrátesz
• Emberi erővel szállították Stonehenge központi oltárkövét
• Ötzi múmiáján talált ősi élesztőből készítettek kovászt
• Újra megvizsgálják a gesseli aranykincset
• A nők terjesztették el az európai mezőgazdaságot
• Súlyos légúti fertőzések tizedelték a rézkori gyermekeket