A nők terjesztették el az európai mezőgazdaságot

A Huddersfieldi Egyetem, a Bournemouth-i Egyetem, a Liège-i Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói - köztük David Reich, Iñigo Olalde és Alessandro Fichera - Belgium és Hollandia területén, a Rajna és a Maas folyók vidékén feltárt, mintegy ötezer éves emberi maradványok genetikai állományát elemezték. A vizsgálatok rávilágítottak, hogy a korai neolitikumban az anatóliai eredetű, földművelő telepesek és a helyi vadászó-gyűjtögető őslakosok közötti keveredés sokkal intenzívebb volt a korábban feltételezett három nagy, elszigetelt migrációs hullám elméleténél.

Míg az eddigi modellek a vadászó-gyűjtögető populációk gyors eltűnésével számoltak, az új adatok szerint a késő neolitikus belgiumi minták legalább ötven százalékban helyi genetikai örökséget hordoztak, míg az északabbra fekvő hollandiai leletek (például a Swifterbant-kultúra) szinte teljes egészében őslakos eredetűek maradtak, noha már alkalmaztak mezőgazdasági elemeket.

A demográfiai változás mechanizmusát a kutatócsoport a férfi ágat követő Y-kromoszóma és az anyai ágat jelző mitokondriális DNS (mtDNS) összehasonlításával fejtette meg. Az eredmények rámutattak: a vizsgált belgiumi maradványok esetében az Y-kromoszómák kizárólag a helyi vadászó-gyűjtögetőkhöz tartoztak, a mitokondriális DNS-vonalak háromnegyede azonban a délebbről érkező, anatóliai gyökerű földműves populációból származott.

A felfedezés tudományosan igazolja a régészetben évtizedek óta vitatott "határmobilitási" modellt. Az adatok alapján a fejlettebb mezőgazdasági ismeretekkel rendelkező földműves nők vadászó-gyűjtögető közösségekbe történő beházasodása indította el a térségben az áttérést az agrártársadalomra, megmentve az őslakosokat a hosszú távú demográfiai kihalástól.

A tanulmány a korszak későbbi, drasztikus európai népességcseréjét is új kontextusba helyezi. Mintegy 4600 évvel ezelőtt a keleti orosz sztyeppékről származó, állattartó népességek - a zsinegdíszes kerámia kultúrájának hordozói - elérték a Rajna vidékét, létrehozva az európai bronzkort elindító harangedényes kultúrát. A DNS-kutatás kimutatta, hogy alig néhány évszázad leforgása alatt a régió lakosságának genetikai állománya radikálisan átalakult: 4400 évvel ezelőtt a népesség örökségének már több mint nyolcvan százaléka a sztyeppei nomádoktól származott.

Ez az új, robusztus vándorlási hullám a Brit-szigetekre is átterjedt, ahol mintegy kilencven százalékban kiszorította a Stonehenge-et is felépítő, korábbi neolitikus földműves populációt, végérvényesen átrajzolva a kontinens genetikai térképét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében