A nők terjesztették el az európai mezőgazdaságot

2026. június 2. 16:16

A korábban feltételezettnél jóval összetettebb volt az európai vadászó-gyűjtögető és az anatóliai földműves népességek interakciója, amelyben a nők migrációja kulcsszerepet játszott a mezőgazdaság elterjesztésében - derül ki a legújabb őskori DNS-kutatásokból. A Harvard Egyetem és európai kutatóintézetek közös vizsgálata bizonyítja, hogy a neolitikus technológia átadása Északnyugat-Európában nem egyoldalú hódítás, hanem békés, házasságokon alapuló kulturális integráció révén ment végbe.

A nők terjesztették el az európai mezőgazdaságot

Korábban

A Huddersfieldi Egyetem, a Bournemouth-i Egyetem, a Liège-i Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói - köztük David Reich, Iñigo Olalde és Alessandro Fichera - Belgium és Hollandia területén, a Rajna és a Maas folyók vidékén feltárt, mintegy ötezer éves emberi maradványok genetikai állományát elemezték. A vizsgálatok rávilágítottak, hogy a korai neolitikumban az anatóliai eredetű, földművelő telepesek és a helyi vadászó-gyűjtögető őslakosok közötti keveredés sokkal intenzívebb volt a korábban feltételezett három nagy, elszigetelt migrációs hullám elméleténél.

Míg az eddigi modellek a vadászó-gyűjtögető populációk gyors eltűnésével számoltak, az új adatok szerint a késő neolitikus belgiumi minták legalább ötven százalékban helyi genetikai örökséget hordoztak, míg az északabbra fekvő hollandiai leletek (például a Swifterbant-kultúra) szinte teljes egészében őslakos eredetűek maradtak, noha már alkalmaztak mezőgazdasági elemeket.

A demográfiai változás mechanizmusát a kutatócsoport a férfi ágat követő Y-kromoszóma és az anyai ágat jelző mitokondriális DNS (mtDNS) összehasonlításával fejtette meg. Az eredmények rámutattak: a vizsgált belgiumi maradványok esetében az Y-kromoszómák kizárólag a helyi vadászó-gyűjtögetőkhöz tartoztak, a mitokondriális DNS-vonalak háromnegyede azonban a délebbről érkező, anatóliai gyökerű földműves populációból származott.

A felfedezés tudományosan igazolja a régészetben évtizedek óta vitatott "határmobilitási" modellt. Az adatok alapján a fejlettebb mezőgazdasági ismeretekkel rendelkező földműves nők vadászó-gyűjtögető közösségekbe történő beházasodása indította el a térségben az áttérést az agrártársadalomra, megmentve az őslakosokat a hosszú távú demográfiai kihalástól.

A tanulmány a korszak későbbi, drasztikus európai népességcseréjét is új kontextusba helyezi. Mintegy 4600 évvel ezelőtt a keleti orosz sztyeppékről származó, állattartó népességek - a zsinegdíszes kerámia kultúrájának hordozói - elérték a Rajna vidékét, létrehozva az európai bronzkort elindító harangedényes kultúrát. A DNS-kutatás kimutatta, hogy alig néhány évszázad leforgása alatt a régió lakosságának genetikai állománya radikálisan átalakult: 4400 évvel ezelőtt a népesség örökségének már több mint nyolcvan százaléka a sztyeppei nomádoktól származott.

Ez az új, robusztus vándorlási hullám a Brit-szigetekre is átterjedt, ahol mintegy kilencven százalékban kiszorította a Stonehenge-et is felépítő, korábbi neolitikus földműves populációt, végérvényesen átrajzolva a kontinens genetikai térképét.