2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

A diktatúrák ellen is felszólalt a katolikus egyház bűneivel szembenéző II. János Pál pápa

2021. október 22. 13:22 Múlt-kor

Karol Józef Wojtyła az első szláv származású pápaként foglalhatta el Szent Péter trónját, amelyen az azt megelőző 455 évben csak Itália szülöttei ültek. A népek és vallások megbékélését hirdető egyházfőt 1978. október 16-án választották pápává és október 22-én mondta el székfoglaló szentmiséjét a Vatikánban.

II. János Pál pápa
129 országban tette tiszteletét, és többet volt úton, mint elődei korábban összesen

Szent II. János Pál pápa 1920. május 18-án látta meg a napvilágot a lengyelországi Wadowice városában, Karol Józef Wojtyła néven. Mélyen vallásos katolikus családban nevelkedett. Korán, mindössze kilencéves korában elvesztette tanítónő édesanyját, 21 évesen, 1941-ben pedig nyugalmazott katonatiszt édesapját, Karol Wojtyłát is.

Egyetemi tanulmányait Lengyelország német megszállását követően nem tudta folytatni, ugyanis a nácik bezáratták a krakkói Jagelló Egyetemet. Az iskolapadból történő kényszerű távozása után kőfejtőben és gyárban is dolgozott, hogy elkerülje a kényszermunkát. Az ifjú Karol Józef azonban mindenáron tanulni akart, így 1942-ben az illegalitásban működő krakkói papnevelő intézet diákja lett.

1946 novemberében szentelték pappá, majd Rómában teológiai doktorátust szerzett. Az örök város után a krakkói Szent Flórián templom káplánjaként folytatta hivatását, ahol igyekezett minél közvetlenebb kapcsolatot kialakítani a hívőkkel. Az ifjú pap gyakorta szervezett közös túrákat és kirándulásokat a gyülekezet tagjainak.1958-ban címzetes püspök, 1967-ben bíboros lett. 1978-ban tagja volt a VI. Pál pápa halála után a pápa megválasztására összeült konklávénak, amely I. János Pált tette a katolikus egyház fejévé.

A frissen megválasztott egyházfő azonban hamarosan elhunyt, és csupán 33 napig ülhetett Szent Péter trónusán. Ekkor az újabb konklávé a világ meglepetésére egy szláv származású, szocialista országból érkező bíborost, Karol Józef Wojtyłát választotta meg 1978. október 16-án. Ezt az esztendőt gyakran a három pápa évének is nevezik, amely egyben korszakváltást is jelez: az elődje előtt tisztelgő II. János Pál pápa hivatalba lépésével egy teljesen új korszak kezdődött a katolikus egyház történetében.

Az új pápa egyszerre volt konzervatív és újító. Az élethez való jogot kiemelten fontosnak tartotta, így felemelte szavát az abortusz, a fogamzásgátlás és az eutanázia ellen. Ellenezte az azonos neműek házasságát és a kicsapongó, önző életmódot, amelyet a „halál kultúrájának” is nevezett. Egy szilárd, keresztény erkölcsökön alapuló demokratikus társadalmi berendezkedést és a szociális piacgazdaságot képesnek tartotta arra, hogy alternatívát nyújtson az embereknek a szocializmusra, és az egyre lazább erkölcsi szabályok szerint működő kapitalizmusra.

A II. János Pál pápa vezette Vatikán külpolitikailag is aktivizálódott. A pápa gyakran szólalt fel a diktatórikus rendszerek, így a dél-amerikai diktátorok, a chilei Pinochet vagy a paraguayi Alfredo Stroessner ellen is, utóbbi a pápa felszólalását követő néhány hónap múlva megbukott. II. János Pál pápa nagy hatással volt a lengyel Szolidaritás mozgalomra is, amely az 1980-as években egyfajta tömegmozgalmi szervezetként, a fennálló szocialista rendszer ellenében tevékenyen harcolt egy demokratikusabb Lengyelország megteremtéséért.

II. János Pál rengeteget utazott. 104 alkalommal indult útnak, és hivatalos látogatásai során 129 országban tette tiszteletét. Mindmáig a legtöbbet utazó pápaként tartják számon, hiszen egymagában többet volt úton, mint elődei együttvéve. Magyarországon két alkalommal is járt.

A kamerák előtt mindig derűs és mosolygós egyházfő látogatásaival hozzájárult a katolikus egyház aktívabb társadalmi jelenlétéhez. 2000-ben Jeruzsálembe utazott, ahol a Siratófalnál a zsidó-keresztény megbékélés jegyében bocsánatot kért a zsidók ellen elkövetett keresztény atrocitásokért. A pápa ellátogatott Auschwitz-Birkenauba is, és imádkozott a koncentrációs táborban elhunytak lelki üdvéért.

II. János Pál bocsánatot kért számos, a katolikus egyház által a történelem folyamán elkövetett bűnökért, így Galileo Galilei meghurcolásáért, az inkvizíció embertelen módszereiért, a keresztes háborúk borzalmaiért, a nőkkel és a protestánsokkal szemben elkövetett igazságtalanságokért is.

Az „utazó” pápa ellen többször kíséreltek meg merényletet. 1981. május 13-án a Szürke Farkasok nevű szélsőséges török terrorszervezet egyik tagja,  Mehmet Ali Ağca több golyóval súlyos sérüléseket okozott II. János Pálnak. A merénylő, akinek a pápa egy börtönlátogatás során megbocsátott, később áttért a katolikus hitre. Ağca indítékait a mai napig nem tisztázták, többen a KGB-t okolják a merénylet megszervezéséért, mivel annak vezetője, Jurij Andropov a kapitalista nyugat ágensét látta a katolikus egyházfőben.

Egy évre rá, 1982. május 12-én egy spanyol szerzetes, bizonyos Juan Maria Fernandez y Krohn egy bajonettel próbálta az életét kioltani. Ő „jobbról támadta” a pápát, és azzal indokolta tettét, hogy II. János Pál a kommunistáknak dolgozik.

Az isteni gondviselés azonban minden alkalommal megvédte II. János Pált, aki 2005. április 2-ig, halálának napjáig vezette a katolikus egyházat. A hívők már a temetésén szentté avatását követelték, amelyre végül 2014. április 27-én Rómában került sor.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Antall József és II. János Pál pápa – az egyházfő első alkalommal 1991. augusztus 16. és 20. között látogatott MagyarországraA merénylet elkövetője, Mehmet Ali Ağca is elnyerte II. János Pál pápa bocsánatátAz egyházfő misézés közben

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár