Keresési feltételek:
Érettségi segédlet: Emelt szintű érettségi VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
Erdély fordulatokban gazdag újkori története nem volt mentes a gyakori uralkodóváltásoktól és más viszontagságoktól, idegen betörésektől. A nemzeti emlékezetben és a történetírásban egyaránt marginális szerepet kapó II. Apafi Mihály élete is erről tanúskodik.
Ötszázhuszonöt éve, 1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született. Hunyadi Mátyás egyik legkiválóbb hadfijától betegesen rettegtek a törökök.
A szultáni trón elfoglalását gyakran előzte meg véres családi közjáték. A testvérgyilkosság intézményét II. Mehmed szultán uralkodásának idején (1451-1481) törvényi szintre emelték.
575 éve, 1444. november 10-én szenvedett vereséget a Fekete-tenger partján, Várna közelében a Hunyadi János vezette keresztény sereg a törököktől, a csatamezőn holtan maradt I. Ulászló magyar és lengyel király is. Az ütközet után folytatódott az Oszmán Birodalom balkáni terjeszkedése.
486 éve, 1533. szeptember 27-én Szilágysomlyón született Báthory István (másik írásmód szerint: Báthori), az önálló Erdély első jelentős fejedelme, akiben a lengyelek is egyik legnagyobb királyukat tisztelik.
A nikápolyi csatában a keresztény seregben felsorakozott az európai országok színe-java, de a 25 ezres sereg az elbizakodottság és a taktikai fegyelmezetlenség miatt nem tudta a rendkívül fegyelmezett és némi számbeli fölényt is mutató török alakulatokat legyőzni.
563 éve, 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011. július 4-én az Országgyűlés július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett – Brodarics István krónikájában Földvár néven említett – település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei – mondta el Bertók Gábor régész a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.
IV. Murád szultán (1623-1640) elődjeihez hasonlóan betiltotta az „iszlám borát”, ám ő következetesen ellenőrizte is a parancs végrehajtását. A szóbeszéd szerint maga is álruhát öltött, és éjjelente felkereste az engedetlen kávéházakat, és olykor saját kezével végzett a bűnösökkel.
A keresztes hadjáratok folyamán Európa seregei négyszáz éven keresztül a kereszténység zászlaja alatt idegen földeken háborúztak. Az évszázadok múlásával azonban az erőviszonyok megváltoztak, és a Közel-Keleten az Oszmán Birodalom vette át az irányítást, majd folytatta növekedését – Európa rovására.
A Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen 2013 óta zajlik az a kutatás, amelynek célja az volt, hogy a Szigetvár 1566-os ostroma idején elhunyt I. Szulejmán szultán halálának helyét meghatározza, és az ott emelt oszmán sírkápolna (türbe) és az azt körülvevő épületek maradványait megtalálja.
A 318 évvel ezelőtt megkötött karlócai béke egy több mint százötven éves korszaknak, a törökök magyarországi uralmának volt az egyik végpontja. A béke az 1683-tól a hódoltság felszámolása érdekében indított hadjáratokat zárta le és rendezte a vitás területi kérdéseket.
I. Szulejmán szultán síremlékének (türbéjének) maradványait fedezhették fel magyar tudósok Szigetvár mellett - jelentették be a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) Budapesti Programkoordinációs Irodájának szerdai sajtótájékoztatóján.
A nők évszázadokon át a férfiak árnyékában éltek az Oszmán Birodalomban, a 16-17. században azonban radikális átalakulás vette kezdetét, és a jól helyezkedő szeretők a szultáni állam legfelsőbb köreiben találhatták magukat.
Újkori történelmünk egyik legtöbbet emlegetett eseménye kapcsán a későbbiekben több összeesküvés-elmélet látott napvilágot, például, hogy a Zrínyi oszmánok elleni eltökélt mozgalmát és szövetségkeresési politikáját rossz szemmel néző bécsi udvar volt a merénylet megrendelője.
350 éve, 1664. augusztus 10-én írták alá a vasvári béke néven ismert okmányt, amely az oszmánok és a Habsburgok számára elfogadhatóan rögzítette az 1660 és 1664 között kialakult helyzetet. A békekötés a magyar nemességnek nagy csalódást okozott.
A Szulejmán halálával, eltemetésével kapcsolatban végzett kutatás eredményeiről számolnak be ma Szigetváron magyar kutatók, akik komplex megközelítéssel végezték el a város tudományos vizsgálatát – tudtuk meg Dr. Pap Norbert kutatásvezetőtől.
1521, 1526, 1541: az Oszmán Birodalom agilis szultánja és hadvezetése mindhárom alkalommal augusztus 29-én mért jelentős csapásokat a középkori Magyar Királyságra. De elkerülhető lett volna a vereség, és megállíthattuk volna a törököket?
