Forró magyar őszök

Aznap: 1940. augusztus 30.

2019. augusztus 30. 17:53 Múlt-kor

1940. augusztus 30-án, pénteken az egyre szélesedő második világháború eseményei uralták a hazai híreket, a konfliktus hatásai azonban itthon is érzékelhetők voltak: a jegyrendszer már bevezetésre került, és éppen ezen a napon csökkent a heti zsír-fejadag is. A legfontosabb magyarországi hír azonban meghatározta hazánk szerepét a háború további részében.

cover

„A sörgyárak felvásárolják az egész komlótermést”

A Nemzeti Újság gazdasági híre:
„A komlótermesztők és a sörgyárak képviselői között létrejött megegyezés szerint a sörgyárak kötelezték magukat arra, hogy a Magyarországon termett összes használható idei komlót felvásárolják a következő métermázsánkinti árakon: I. osztályú 550 P, II. osztályú 500 P, III. osztályú 450 P ab feladó- állomás.”

„A tavalyi megegyezéses árakkal szemben tehát lényeges az emelkedés, még pedig métermázsánkint az I. osztályú árunál 50 P, a II. osztályúnál 30 P és a III. osztályúnál 10 P.”

„Tizenkét néger fegyenc szökése a felhőkarcoló börtönből”

Az Új Magyarság külföldi rövidhíre:
„Miamiból jelentik: tizenkét néger fegyenc megszökött az itteni felhőkarcoló-börtönből. Átszállítás alatt egy percre egyedül hagyták őket. Ekkor megnyomták a felvonó csengőjét a 199-ik emeleten, mire gyanútlanul leszállították őket az utcára, ahol eltűntek.”

„Egy jegyre a heti zsír-fejadag 20 dekagramm”

A Népszava híre:
„A „Magyar Távirati Iroda” jelenti: A „Budapesti Közlöny” szombati számában a földművelésügyi miniszter rendeletet tett közzé, amely a lakosság zsírellátásának zökkenőmentes biztosítása érdekében egyrészt Budapesten, ahol a zsírjegy be van vezetve, az egy jegyre kiszolgálható zsírmennyiséget hetenkint és fejenkint 20 dekagrammra szállítja le, másrészt országszerte a 100 kilogrammon felüli zsírkészleteket és a tíz darabon felüli zsírsertés bejelentését kötelezővé tette.”

Egyúttal elrendelte a miniszter, hogy negyedévenkint a községi elöljáróságok megismételjek a zsírkészletekről és a sertésállományról szóló jelentéseket. A bejelentés levelezőlapon történik, mint azt eddig is a folyó évi áprilisban kiadott 153.90^/1940. ME. számú rendelet alapján tettek.”

„Kölcsönös segélynyújtási egyezmény Amerika és Ausztrália között”

A Magyar Jövő beszámolója:
„Washington, augusztus 30. (Stefani) Politikai körökben úgy tudják, hogy az ausztráliai kormány az amerikai kormány elé javaslatot terjesztett, amelyben a két ország között kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését ajánlja, hasonlóan az Egyesült Államok és Kanada kormánya között létrejött egyezményhez.”

„Küldöttség a bevonult piaci árusok felmondásának felfüggesztése ügyében”

A Népszava híre:
„Pásztor Imre és Reisz Móric törvényhatósági bizottsági tagok vezetésével pénteken küldöttség jelent meg dr. Rosta János tanácsnoknál. A küldöttség kérte, hogy azok a piaci és csarnoki kereskedők, akik az 1939:1 V. te. alapján felmondási kaptak és árusítóhelyüket szeptember 15-én el kell hagyniok, az esetben, ha maguk, vagy házastársuk, esetleg legközelebbi hozzátartozójuk katonai szolgálatot teljesít, az áruhely elhagyására haladékot kapjanak a katonai szolgálat tartaméra.”

„A közélelmezési tanácsnok a küldöttségnek a polgármester nevében kijelentette, hogy felettes hatóságával karöltve minden lehetőt el fog követni, hogy a szóban forgó kérelem emberies elintézést nyerjen. Remélnünk kell, hogy ezek után a kérdés teljes méltányossággal elintézést nyer.”

„Szárazföldön, levegőben tovább folytatják támadásaikat Afrikában az olaszok”

A Magyar Jövő lapjairól:
„Valahol Olaszországban, aug. 30 (Stefani.) Az olasz főhadiszállás 84 közleménye: Micabba máltai tengerészeti támaszpontot légi alakulataink pontosan végrehajtott bombatámadás alá vették. A felszállt ellenséges vadászrajok nem akarták felvenni a harcot kísérő vadász- repülőinkkel és elmenekültek, vadászainknak azonban sikerült 3 ellenséges gépet gépfegyvertűzzel megrongálni.”

„Észak-Afrikában légi alakulataink egymást követő hullámokban ismételten bombázták Marsa- Matru katonai raktárait és pályaudvarát. Pontos célzással többszáz bombát dobtak le a kitűzött célpontokra, Kelet-Afrikában olasz repülőgépek Kenyában Arbonál, Bhainál és Garissánál összevont csapatokat és gépkocsiosztagokat bombáztak.”

Bombázták továbbá Buna repülőterét, ahol a földön egy repülőgépet elpusztítottak és két másikat megrongáltak. Az említett műveletekben résztvett valamennyi repülőgép visszatért támaszpontjára; mindegyiknek a legénysége sértetlen maradt, jóllehet a gépeket részben találatok érték.

Egyik csapatkötelékünk sikeres rajtaütést hajtott végre Bunánál; egy angol tehergépkocsit elpusztított és súlyos veszteségeket okozott az ellenségnek. Az „ellenség háromízben ismételt bombatámadást intézett Mogadiscio ellen. Az anyagi kár jelentéktelen; emberéletben a veszteség két halott és hat sebesült. (MTI.)

„A szovjet tiltakozó jegyzéke Romániához: sürgős és kielégítő választ követel a határincidensek ügyében”

A Nemzeti Újság híre:
„Moszkva, augusztus 30. (Szovjet Távirati Iroda.) Augusztus 19-én Dekanozov helyettes külügyi népbiztos jegyzéket nyújtott át Gafencu moszkvai román követnek amelyben a szovjetkormány tiltakozott a román csapatok részéről a szovjet-román határon történt kihivó ténykedések ellen. A jegyzék megengedhetetlennek minősíti azt, hogy román csapatok többízben tüzeltek határmenti szovjetalakulatokra. Ezekre a tüzelésekre a szovjet határőrök kénytelenek voltak többször tűzzel válaszolni.”

„Dekanozov augusztus 29-én magához hívatta Gafencut és újabb tiltakozó jegyzéket nyújtott át a szovjet határon lévő román csapatok és határőrök újabb ellenséges ténykedései, valamint a román katonai repülőgépek részéről történt határsértések ellen. Az augusztus 29-iki szovjet-jegyzék szerint igaz, hogy szovjet részről még áldozatok nincsenek, de ha áldozatok is lennének, az ügy komolyabb jelleget is ölthetne. A szovjet kormány a román kormányra hárított minden felelősséget a román csapatok és katonai repülőgépek említett cselekedeteinek esetleges következményeiért.”

„A beszélgetés alatt Gafencu átnyújtotta Dekanozovnak a román kormánynak a Szovjetunió augusztus 19-iki jegyzékére augusztus 26-án kelt válaszát. A román kormány jegyzékében tagadja, hogy a szovjet jegyzékben felsorolt esetekben román oldalról tüzeltek és kijelenti, hogy a román kormány ismételten utasításokat adott a román határőrségnek, kerüljön el mindenképen olyan incidenseket, amelyek a jószomszédi viszonyt megzavarják.”

„Ezeket az incidenseket állítólag az idézte elő, hogy román határőr-egységekre tüzeltek, valamint, hogy szovjet katonai repülőgépek a határt megsértették. Dekanozov kijelentette, hogy Gafencu közleményeit ellenőrizni fogják, majd megerősítette annak szükségességét, hogy Gafencu sürgős és kielégítő választ adjon a szovjetkormány tiltakozó jegyzékére, mert a román kormány augusztus 26-iki jegyzéke ellenére a román csapatok határsértései mind a mai napig tovább folynak. (MTI)”

„Ismét süvítő bombák hulltak Londonra”

A Magyar Jövő híre:
„(Reuter) A kora reggeli órákban két süvítő bombát dobtak London környékére. Ugyanakkor egy magános ellenséges repülőgép több süvöltő bombát dobott egy délangliai tengerparti városra.”

Csütörtökön este több ellenséges repülőgép az északkeleti part melletti városok fölött repült át. Bombák megrongálták a csatornázatot. Az éjszaka folyamán 20 nagy robbanóerejű és néhány gyújtóbomba esett egy városra. Több ház megrongálódott és egy tanyán tűz ütött ki. Ellenséges repülőgépek támadtak meg három délnyugati várost is, de csak gyújtóbombákat dobtak, amelyek a mezőre estek. Délnyugaton gyújtóbombák kárt okoztak egy városban és vidékén. (MTI)”

„Bokor alatt hagyta zsákmányát a betörő”

A Népszava rövidhíre:
„Báró Ljubicsics Gusztávné. aki egy tulipánuccai villában lakik, észrevette, hogy a szekrény ajtaja nyitva van és a nyitott szekrény előtt egy ember foglalatoskodik. „Mit csinál ott?” kiáltott rá Ljubicaicsné. „Semmit, kezitcsókolom, már megyek is” – mondta az ismeretlen mosolyogva és kiosont a szobából. Kiderült, hogy a villában betörő járt. Az összes ezüstneműeket az abroszba csomagolta, azonban a zsákmányát ijedtében a bokor alatt hagyta. Az elmenekült betörő kézrekerítésére nyomozás indult.”

A nap legfontosabb híre: „Németország és Itália döntése: 45.000 négyzetkilométernyi terület, 2,370.000 főnyi lakosság visszakerül Magyarországhoz – Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Maros- vásárhely és a Székelyföld újra a miénk”

A Nemzeti Újság címlapjáról:
„A Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítója jelenti: Az új határvonal részletesebb leírása a következő: A határ Kötegyánnál kezdődik, Szalonta alatt megy északkelet felé, Váradlestől kissé keletre Hájó alatt, Telegd alatt vonul, onnan kissé délkelet felé kanyarodik Remetelórév alatt, innen kelet felé megy Zentelke és Nagykalota között. Innen tovább keletre vonul Gyalu alatt, Kolozsvár alatt, Kolos alatt, majd északkelet felé fordul, Szentgotthárd alatt kanyarodik ismét keletre. Közvetlenül Kecsed alatt vonulva Köbö1kút felett egyenesen délre kanyarodik, Mezőbándot – amely visszajön – megkerüli. Innen ismét délkeletre kanyarodik Maroskeresztúr alatt, Nyáradtó alatt, Balavásár és Egrestő között megy a határ tovább Nagykend alatt. Innen egyenesen északra Székelykeresztúr alá megy közvetlenül, ugyancsak közvetlenül Kányád alá, Dálya, Draás, Sombor és Felsőrákos alatt eléri az Olt folyót.”

„A folyó mentén dél felé fordulva Bölön alatt fordul ismét délkeletre. Élőpatak, Uzon, Nagypatak, Zágon alatt egyenesen keleti irányban fut rá a történelmi határra. Innen északra fordulva a mai magyar–orosz határ sarkáig, a régi történelmi határ lesz ismét az újonnan megállapított határ.
- Becs, augusztus 30.”

„(Magyar Távirati iroda.) A Romániából most visszacsatolt terület 45.000 négyzetkilométer, amelyen 2,370-000 lakos él. Az 1930. évi népszámlálási adatok alapján ezek közül magyar 1,150.000, azaz 48 százalék, német 60.000, azaz 2.5 százalék, román 1,000.000, azaz 43 százalék, egyéb 160.000, azaz 6.5 százalék. A döntőbíráskodás jegyzőkönyvében lakosságcseréről nincs szó, hanem optálási jogról.”

„A bécsi Belvédere történelmi falai között megtörtént a döntés. A tengelyhatalmak akaratelhatározása folytán 45 ezer négyzetkilométernyi terület, több mint kétmillió lakossal, szabadult fel a huszonkét esztendős román uralom alól és került vissza a Magyar Szentkoronához. Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely s a Székelyföld ismét a mienk!”

(…)

„A magyar nemzet ezekben az órákban soha el nem múló hálával adózik azoknak, aki# céltudatos, nagyszabású politikával ‘hosszú éveken át munkálkodtak egy olyan konstelláció kialakulása érdekében, amelynek keretei között döntésre érhetett az erdélyi kérdés és feltárulhattak Erdély huszonkét év óta lezárt sorompói. A trianoni magyarság huszonkét éves kálváriájának e jelentős állomása végén az uj bécsi döntésben nemcsak azt érezzük, hogy ezúttal immár másodszor a két baráti nemzet tettekben megnyilatkozó akaratelhatározása nyitott számunkra új utakat, hanem azt is, hogy elismerték a magyarság dunai állásának történelmi szükségességét és jelentőségét is.”

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Magyar élelmiszerjegy 1942-ből (kép forrása: ado.hu)Olasz csapatok egy könnyű tábori löveggel Tunéziában, 1943. (kép forrása: The Atlantic)Londoni tájkép egy német bombázást követően (kép forrása: bl.uk)(b-j) Teleki Pál miniszterelnök, Csáky István magyar külügyminiszter és Mihail Manoilescu román külügyminiszter a döntés aláírásakor (kép forrása: Wikimedia Commons)Román csapatok a második világháborúban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!