2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A 41 aranyérmestől a sporttörténelmet író magyarig – a paralimpiák története

2016. szeptember 7. 08:29 MTI

A magyar paralimpikon, aki sporttörténelmet írt

A paralimpia elnevezést hivatalosan az 1988-as szöuli játékok során használták, ez volt az első alkalom, hogy a játékokat egyetlen nemzetközi testület, a Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének Nemzetközi Koordináló Bizottsága (ICC) felügyelte, s itt vezették be a doppingvizsgálatot is. A megmérettetésre 61 országból 3050 versenyző érkezett, Magyarországot 48 fős küldöttség, ebből 35 sportoló képviselte, akik 4 ezüst- és 8 bronzérmet szereztek. Az ICC megkezdte a sportágankénti kategória-összevonásokat, új kategorizálási szabályokat vezetett be, szigorította a minimál sérültség szabályait, s nem adtak rajtengedélyt azokban a versenyszámokban, amelyekben háromnál kevesebb sportoló állt volna rajthoz.

1989. szeptember 22-én Düsseldorfban megalakult a Nemzetközi Paralimpia Bizottság (IPC). Az alakuló közgyűlésen 41 nemzet képviselői voltak jelen a mozgás- és látássérültek mellett az értelmi fogyatékosokat és a hallássérülteket tömörítő nemzeti sportszervezetek képviseletében. Az IPC nem csak a paralimpiai játékokért felelős, hanem a paralimpiai kvalifikálásra jogosító nemzetközi versenyekért is. Az alakuló közgyűlést követően megalakultak a nemzeti paralimpiai bizottságok is.

1992-ben Barcelonában az addigi paralimpiák történetének legnépesebb mezőnye, 82 nemzet képviseltette magát, a játékokat a nyári olimpia szervezőbizottsága bonyolította le. A magyar csapatot 42 versenyző és 10 kísérő alkotta, a magyar mérleg 4 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérem.

1996-ban Atlantában, a centenáriumi olimpia helyszínein 115 ország 3500 sportolója vett részt a paralimpián. Magyarországot 45 sportoló és 18 kísérő képviselte nyolc sportágban: asztalitenisz, atlétika, úszás, erőemelés, tenisz, vívás, ülőröplabda, csörgőlabda, és 5 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzérmet szereztek. A játékok történetében először kaptak versenyzési lehetőséget értelmi fogyatékos sportolók is, és most először kértek pénzt a belépőjegyekért.

2000-ben Sydneyben, a XXVII. nyári olimpiai játékok helyszínein rendezték meg a XI. paralimpiai játékokat, amelyeken 122 ország 3900 versenyzője 18 sportágban mérte össze erejét. A magyar csapatot 55 sportoló és 29 kísérő alkotta, s most először a Magyar Rádió és a Magyar Televízió napi rendszerességgel adta helyszíni tudósításait. A magyar csapat 4 arany-, 5 ezüst- és 14 bronzérmet szerzett.

2004-ben az athéni paralimpián 38-an képviselték a magyar színeket, egy arany-, nyolc ezüst-, illetve tíz bronzéremmel zárva a játékokat. Athénban összesen 304 világ- és 448 paralimpiai csúcs született. A távon 2000-ben is győztes Pásztory Dóra a 200 méteres  vegyesúszást világcsúccsal nyerte, ezenkívül szerzett két ezüstérmet is. Világcsúcsot döntött 200 méter vegyesen Kovács Ervin is, aki ennek ellenére csak ezüstérmes lett. Ez volt az első alkalom, hogy itthon a paralimpikonok az olimpikonokkal azonos jutalmazásban részesültek.

2008-ban a pekingi paralimpián 33 magyar sportoló vett részt, egy arany- és öt bronzéremmel tértek haza a játékokról. A legeredményesebb magyar sportoló, Sors Tamás világcsúccsal győzött 100 méter pillangón, és még két bronzérmet szerzett. Sporttörténelmi bravúrt hajtott végre Szekeres Pál, aki a tőrözők között végzett a harmadik helyen, ezzel ő lett az első és eddig egyetlen sportoló a világon, aki nyári olimpián és paralimpián is érmet szerzett. A kínai fővárosban 148 országból több mint 4200 sportoló mérte össze tudását, mindkét szám rekord volt a játékok történetében. A versenyzők között 1431 érmet osztottak szét, összesen 76 ország sportolói értek el dobogós helyezést. Soha annyi szurkoló nem követte nyomon a helyszínen az eseményeket, mint Pekingben. Minden sportág versenyei telt ház előtt zajlottak, a kínai televízióban két csatorna csak a paralimpia eseményeiről számolt be.

2012-ben a londoni paralimpián 166 országból 4294 sportoló mérte össze tudását, 251 világ- és 451 paralimpiai csúcs született. A magyar csapat 2 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzéremmel tért haza. A versenyeket több mint 2,7 millióan látták a helyszíneken, ez a szám a pekinginek a duplája. A Channel 4 televíziós csatorna napi 15 órában élőben közvetített, az eseményeket a szigetország 22 városában 47 kivetítő előtt naponta mintegy 500 ezren követték nyomon.

A paralimpiák történetében a legeredményesebb sportoló az amerikai látássérült úszó Trischa Zorn, aki 1980 és 2004 között hét játékon 55 érmet nyert, ebből 41 volt arany. Magyarország 1972 óta összesen 30 arany-, 41 ezüst- és 55 bronzérmet szerzett.

A riói paralimpiai játékokon 22 sportágban mérik össze tudásukat a versenyzők, ezek közül három (a bocsa, a csörgőlabda és az erőemelés) nem olimpiai sportág. A játékok kabalája a Tom Jobin brazil zenészről elnevezett Tom, a kék-zöld színű, falevél frizurájú figura a brazil növényvilágot jelképezi. A játékokon 43 sportolóból álló magyar küldöttség vesz részt, ekkora létszámú egyéni versenyzői csapat soha nem indult még Magyarországról. Eddig példátlan módon az Oroszországban tapasztalt, központilag irányított doppingolás miatt az IPC a nyári és a téli paralimpiai játékokról is kizárta az orosz sportolókat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár