A Berghof-csapda, Hitler kiszolgáltatottsága

Illusztráció

Hitler magánya

Hitler utálta, ha figyelik. Reggeli sétáit egyedül akarta megtenni, távol minden tekintettől. A Führer mindig ugyanazon az erdei úton járt, a bajor Alpokban lévő Berghof környékén. Az SS-kísérőjének szigorúan tilos volt a közelében maradni. Ám mivel az út kanyargós, gyakran mégis közel kerültek hozzá, ami rendre Hitler dühkitöréséhez vezetett. "Ha félsz, menj el, és védd magad!" – kiabálta egyik testőrére, amikor rajtakapta, hogy követi.

1944 nyarán a brit Különleges Műveleti Igazgatóság (SOE) fontos információ birtokába jutott, Hitler rendszeresen egyedül sétál a Berghof környékén. Az információt egy fogságba esett SS-katona árulta el, aki korábban a Führert őrizte. A hír aranyat ért, a Führer minden nap ugyanazon az útvonalon járt, látszólag védtelenül. A brit tervek között hamarosan megszületett a Foxley-hadművelet, a diktátor megölésének terve.

A Berghof védelme

A Berghof szigorúan őrzött hely volt. 540 SS-katona vigyázta, civil ruhás biztonságiak figyelték a környéket. A hegyre engedély nélkül senki sem mehetett fel. Járőrök, német juhászkutyákkal kutatták a környéket. Légvédelmi ütegek és ködfüggönyt generáló egységek is rendelkezésre álltak, hogy a légitámadásokat megakadályozzák. Azt pedig, hogy a diktátor a Berghofban van-e könnyű volt nyomon követni, ha ott volt, az épület előtt a horogkeresztes zászlót felhúzták.

A SOE ideális jelöltet keresett, németül beszélő, dél-német akcentusú személyt, aki gyűlöli Hitlert, és hajlandó meghalni a küldetésért. A bajor vés osztrák hadifoglyok között kerestek megfelelő embert, de felmerült a cseh és lengyel kényszermunkások ötlete is, akik tömegével dolgoztak a környéken.

A terv szerint a merénylő hegyivadásznak (Gebirgsjäger) álcázva mozoghatott volna a környéken, mintha csak katona pihenne a Platterhof kórházban. A merényletet mesterlövész fegyverrel hajtották volna végre, egy Mauser puskával, amely higany-fulminátos lőszerrel a célpont fejét darabokra robbantotta volna.

Van-e értelme a tervnek?

A Foxley-tervet a brit hadvezetésen belül is vitatták. R.H. Thornley alezredes élesen ellenezte. Úgy vélte, Hitler halála csak erősítené a náci mítoszt, és a németek vértanúként tekintenének rá. Mások, például Sir Hastings Ismay, Churchill katonai tanácsadója, egyetértettekabban, hogy a terv fölösleges, bár más okból, ők úgy vélték stratégiai szempontból Hitler katonai hibái hasznosak voltak a szövetségesek számára.

Végül a terv sosem valósult meg. Mire a brit és szovjet csapatok elfoglalták Berlint, Hitler már a földalatti bunkerben volt, és április 30-án öngyilkosságot követett el.

A Führer halálát övező homály a szovjetek titkolózása miatt sokáig élt. Sztálin hallgatásba burkolózott, sőt, kifejezetten ösztönözte a találgatásokat, hogy Hitler esetleg Spanyolországba vagy Argentínába szökött. Az évek során sokan látták Hitlert a világ különböző pontjain – de ezek mind hamis nyomok voltak.

A valóság, hogy Hitler a berlini bunkerben, 1945. április 30-án, feleségével együtt öngyilkos lett. Maradványait a szovjetek találták meg, azonosították a fogai alapján, majd eltemették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője