5 bizarr epizód az űrhajózás történetéből
Bizarr történelem
Halálos fenyegetést jelentő morzsadarabok, véletlenül megsemmisített történelmi felvétel, Holdon eleresztett szellentés, az űrbe felvitt sörétes puska, és megfagyott, az űrhajóra tapadó vizelettömb. Az űrhajózás története tele van felemelő, szórakoztató, abszurd, olykor pedig - egy bekapcsolt mikrofonnak köszönhetően - kínos pillanatokkal. Bár utólag a történetek többsége már csak megmosolyogtatja az olvasót, előfordult, hogy csak egy hajszálon múlt az űrhajósok élete.
Az életveszélyes szendvics
A Gemini-program az amerikai Holdra szállást előkészítő út egyik fontos állomása volt: többek között az első amerikai űrséta is a projekthez köthető. 1965-ben a Gemini-3 útja egy szendvics miatt azonban kis híján tragédiába torkollott. A kétfős legénység egyik tagja, John Young egy sózott marhahúsos szendvicset csempészett be a bőröndjébe, amelyet az űrutazás egy pontján elővett, és megkínálta vele kollégáját, Gus Grissomot is. Az űrhajósok néhányat haraptak a szendvicsből, mire morzsadarabkák kezdtek el szálldogálni az űrkabinban. A Földre való visszatéréskor az űrközpont munkatársai dorgálásban részesítették az asztronautákat, mivel a szétszóródó morzsák komolyan megrongálhatták volna az űrhajó elektromos berendezéseit. Az ügy a kongresszusig is eljutott, a képviselők ugyanis felháborítónak tartották, hogy egy ilyen banális eset veszélyeztette az adófizetők pénzéből finanszírozott űrprogram sikerét. A NASA azonban megnyugtatta a közvéleményt: asztronautái soha többé nem fognak marhahúsos szendviccsel az űrbe utazni.
Letörölt történelem
A NASA 2006-ban beismerte, hogy valójában senki sem tudja, hogy hol lehetnek az 1969. július 20-án lezajlott Holdra szállás eredeti felvételei. A szervezet munkatársai ezután éveken át keresték az anyagot, majd végül 2009-ben bejelentették, hogy bár megtalálták a szalagokat, a felvételeket azóta letörölték, és valami mást vettek rá helyettük. A szervezet az évek során ugyanis összesen 200 ezer felvételt törölt egy mágneses eljárás segítségével, hogy aztán a szalagokat újrahasznosítva spóroljon pénzt. Több se kellett persze az összeesküvés-elméletek híveinek. Úgy vélték, a NASA ügyetlenkedésénél nincs szükség jobb bizonyítékra az általuk évtizedek óta hangoztatott teória alátámasztására, miszerint a Holdra szállás meg sem történt. Szerintük a "történelmi eseményről" készült felvételeket egy nevadai stúdióban vették fel, és aznap csak egy üres rakéta hagyta el a rakétaindító bázist. A NASA-nak valószínűleg egyre nehezebb lesz a konteó-hívőket meggyőzni, hogy a Holdra szállás nem csak egy hatalmas átverés volt.
Szellentés a Holdon
Az űrhajózás történetében valószínűleg egyetlen asztronauta sem keveredett olyan kínos szituációba, mint a marhahúsos szendviccsel kapcsolatban már említett John Young, aki 1972-ben az Apollo-16 pilótájaként járt a Holdon. Az űrhajós ugyanis véletlenül bekapcsolva hagyta a mikrofonját, így az Egyesült Államok teljes lakossága, a sajtó révén pedig a világ többi része is megtudhatta, hogy az elfogyasztott gyümölcstől szélgörcsök gyötrik. Szerencsére a mikrofon magát a szellentést nem rögzítette. Young később egy "Oh, shit!" (Francba!) felkiáltással konstatálta, hogy a mikrofonja már egy ideje be van kapcsolva. Reubin Askew floridai kormányzót annyira felháborította, hogy az űrhajós az államban termett gyümölcsöknek tulajdonította szélproblémáit, hogy néhány nappal később kiadott egy közleményt, amelyben azt bizonygatta, hogy a floridai narancsoknak semmi köze nem volt Young gyomorbántalmaihoz.
Ez is érdekelhet
Óvakodj a vadállatoktól!
Bár a szovjet asztronauták hasonló eszközökkel vágtak neki az űrutazásoknak, mint amerikai kollégáik, felszerelésük egyvalamiben mindenképpen különbözött: a szovjetek ugyanis fegyvert is vittek magukkal. 1965-ben két szovjet asztronauta, Alekszej Leonov és Pavel Beljajev az űrben megtett útjuk után az előre kijelölt helytől több száz kilométerre, egy erdős, havas tájon, Szibériában értek földet. Bár az űrhajósoknál volt egy 9 mm-es pisztoly, ez aligha jelentett volna megfelelő védelmet, ha rájuk támadt volna egy vadállat. Szerencsére megúszták a kalandot, de elhatározták, meggyőzik feletteseiket: fejlesszenek ki kifejezetten az űrhajósok számára egy hatékonyabb fegyvert. Az elképzelés végül csak 1982-ben vált valóra. A szovjet űrhajósok 1982 júniusában a Szojuz T-6 névre keresztelt űrutazás során vittek először TP-82 típusú lefűrészelt csövű sörétes puskát magukkal. Bár a fegyvereket csak 1987-ig gyártották, még 2007-ben is volt rá példa, hogy az oroszok egy T-82-essel szálltak fel az űrbe.
A vizeletjégcsap
Az űrhajózás évtizedei alatt a vizeletürítési módszerek keveset változtak. Az asztronauták egy, a célra kijelölt tartályt igénybe véve könnyítettek magukon, a szerkezet pedig ezután az űrbe spriccelte a felesleges folyadékot. 1984-ben egy alkalommal azonban zavar állt be a Discovery űrrepülőgép rendszerében: egy szelep elromlott, aminek következtében az űrhajósok vizelete eltömítette a tartályt, és a sárga folyadék egy hatalmas, mintegy 75 centiméter hosszú, 30 centiméter széles, 13 és fél kilós jégcsappá fagyott össze. A vizeletjégcsap az űrhajó külső falára tapadt rá. A különös jelenség komoly problémát jelentett a legénység számára: attól tartottak, hogy a jégcsap a Földre való visszatérés közben leszakad, ami akár az űrhajó érzékeny hőpajzsának megrongálódását is eredményezhette volna. A jégcsapot a legénység hosszas próbálkozás után sem tudta leolvasztani, ám az űrhajó parancsnokának, Hank Hartsfieldnek végül egy fogókar segítségével sikerült letörni a jeges vizeletmasszát.
Miért fizessen elő?
Pénzt takarít meg
Házhoz visszük
Hozzáférés a teljes digitális archívumhoz
