Megtalálták a legrégebbi ismert koreai bronz lőfegyvert
Egy aknamező megtisztítása során megtalálták Korea eddig ismert legrégebbi bronz lőfegyverét a dél-koreai Nadzsu városának közelében. A helyi Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Kutatóintézet az új szöuli kiállítása kapcsán bejelentette, a kutatók egy 3 éves vizsgálat végén igazolták az eszköz történelmi hitelességét. A lelet tárgyi bizonyítékkal szolgál a kelet-ázsiai régió korai lőporos hadviseléséről a Korjo- és a Csoszon-dinasztia közötti átmeneti időszakból.
- Dél-koreai régészek egy hegyi aknamező-mentesítés során azonosították az ország eddig ismert legrégebbi, 14. vagy 15. századból származó bronz lőfegyverét.
- A Hvangdzsa hvatong nevű eszközt a nadzsui kulturális örökségvédelmi intézet szakemberei 3 évig vizsgálták a hitelesség és a kormeghatározás érdekében.
- A fegyveren található feliratok és a kohászati elemzések bizonyítják, hogy a lelet a koreai lőporos hadviselés legkorábbi szakaszából származik.
A leletet 2023 novemberében fedezték fel a Kumszongszan hegyen, ahol a hatóságok egy túraútvonal kialakítását megelőzően végeztek robbanóanyag-mentesítést. A felszínre került fegyver mindössze 23,75 centiméter hosszú, csőátmérője 1,66 centiméter, tömege pedig 1,03 kilogramm.
A hvatongnak, azaz tűzcsőnek nevezett eszköz lőpor segítségével lőtt ki nyilakat és más lövedékeket. A hagyományos íjaknál nagyobb hatótávolságot és pusztító erőt biztosított, használata pedig fokozatosan átalakította a hadsereg taktikáját.
A fegyver jelentőségét az oldalába gravírozott 28 írásjegy adja, amelyből a szakemberek megállapították a készítő mester, a felügyelő tisztviselő, valamint a gyártás évét is. A felirat a Csongsza-évet jelöli meg, amely a hagyományos 60 éves ciklusok miatt 1377-re vagy 1437-re utal. Az 1377-es évszám jelentőségét az adja, hogy a Korjo-dinasztia uralkodója ekkor hozta létre az első állami fegyvergyártó hivatalt. A későbbi, 1437-es dátum Szedzsong király korszakára esik, amikor a Csoszon-dinasztia jelentős katonai reformokat hajtott végre az új fegyvertípusok későbbi szabványosítása előtt.
A technológiai sajátosságok az 1300-as évek végére, a lőporos fegyverek legkorábbi koreai fejlődési szakaszára utalnak. A lőporkamra lekerekített belső kialakítása egy korai konstrukciós megoldás, mivel még hiányzik a fojtófa, amely a robbanás erejének hatékonyabb továbbítását szolgálta. A kutatóintézet metallurgiai vizsgálatai igazolták, hogy a fegyver rézből, ónból és ólomból álló ötvözete, valamint a benne található kén, szilícium és ezüst nyomai megfelelnek a történelmi feljegyzésekben szereplő ókori és középkori finomítási eljárásoknak, kizárva egy modern hamisítvány lehetőségét.
Ez is érdekelhet
A lelet típusát a Hvangdzsa, vagyis a sárga írásjegy jelzővel azonosítják, amely a kelet-ázsiai térségben elterjedt katalogizálási rendszerre utal. A gravírozott szövegben olvasható hivatalnoki rang a központosított állami fegyvergyártást bizonyítja.
A legrégebbi koreai fegyvert szeptember 23-tól a szöuli Koreai Nemzeti Palotamúzeumban állítják ki. A bemutató az archaeológiai elemzések eredményeivel együtt szemlélteti, hogyan illeszkedik a tárgyi emlék a régió hadtörténetébe, amikor a robbanófegyverek lassan felváltották a hagyományos eszközöket.
