2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A 17 aradi vértanú

2014. október 6. 11:00 Németh Máté

Október hatodikán minden évben az 1849-ben Aradon kivégzett szabadságharcosokról, valamint az ugyanekkor Pesten meggyilkolt Batthyány Lajosról, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökéről emlékezünk meg. Az aradi tizenhárom mellett azonban volt további három, ugyanitt, de más időben kivégzett honvédtiszt, valamint ismerünk egy vezérőrnagyot, aki a várbörtönben őrült meg és lelte halálát. Ormai Norbert és Kazinczy Lajos honvédezredesek, Ludwig Hauk alezredes, illetve Lenkey János neve talán nem olyan ismert, mint a másik tizenháromé, holott ők is a bosszúhadjárat elszenvedői voltak.  A megtorló akciókat Julius Jacob von Haynau osztrák hadvezér irányította, tevékenységének következtében a kivégzettek száma a 150 főt is elérhette, a bebörtönzötteké pedig 1000-1200 körülire tehető. 

A bresciai hiéna működésbe lép

A szabadságharc első kivégzettjei már a fegyveres küzdelem alatt életükkel fizettek azért, hogy kiálltak a magyar ügyért. 1849 elejétől az Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, majd a császári csapatok fővezérsége tisztségében őt követő Ludwig von Welden táborszernagy idején áprilisig összesen öt embert végeztek ki.

Május végén azonban újabb váltás történt, Welden helyét a bresciai hiéna, Haynau foglalta el, aki nem sokat habozott: az Itálián kívüli császári erők főparancsnokává váló osztrák hadvezér tevékenyégét azzal kezdte, hogy júniusban felakasztatta Mednyánszky László honvédőrnagyot, valamint Gruber Fülöp honvédszázadost. Augusztus végéig összesen 58-an estek áldozatul Haynau bosszúhadjáratának.

Haynau a nyár közepén kiáltványban tette nyilvánvalóvá, hogy mindazok, akik a magyar kormánnyal vagy a hadsereggel álltak kapcsolatban, büntethetőek. A világosi fegyverletételt követően az volt a terve, hogy a magyar hadseregben szolgált volt császári és királyi tiszteket rögtönítélő eljárás keretén belül kell halálos ítélettel sújtani és kivégezni. Szándékáról ugyan kénytelen volt lemondani, a halálba küldött honvédtisztek száma a következő hónapokban mégis számottevő volt.

A megtorlás október hatodikán, Aradon csúcsosodott ki, noha az erdélyi városban az első kivégzésre nem ősszel, hanem már a nyár végén sor került. (Az aradi vértanúk utolsó óráiról itt írtunk)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár