2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon

2014. június 25. 12:05 Csernus Szilveszter

„Föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem”

A vasúthálózat a bombázások egy éve alatt mindvégig célpont volt. A magyar vasút biztosította a németek romániai és ukrajnai közlekedésének oroszlánrészét, ezért lettek kiemelt célpontok a tiszai vasúti átkelőhelyek Szegednél és Szolnoknál, de az egyik legtöbb találatot kapott magyar város, Debrecen a német katonai szerelvények fontos állomasa lévén került tűzvonalba.

Békéscsaba bombázása 1944-ben

Ami a dualizmus robbanásszerű iparfejlődését elősegítette, az most hátránnyá vált, ugyanis a Monarchia korában az ipart igyekeztek minél közelebb építeni a vasútállomásokhoz és fordítva, így lerövidítve a szállítást. Az iparfejlesztés a figyelmeztetések ellenére ezt a vonalat vitte tovább a Horthy-korszakban is; viszont ez lehetővé tette, hogy a bombázók egyszerre pusztítsák a vasutat és az ipart, ráadásul a lakóházakat is több bomba érte így.

Szeptember 15-én például Debrecent emiatt olyan mértékű szőnyegbombázás érte, hogy a városképben is nyomot hagyott, ugyanis a vasútállomás körüli romok helyét már szocialista stílusban építették újjá. Ugyanezen támadás több ipartelepen is tűzvészt okozott olyannyira, hogy a légoltalmi szolgálat megtiltotta járó motorú jármű használatát, amíg a cívisvárosban a tüzet meg nem fékezik.

Az augusztus 23-i román kiugrás után nőtt a német haderő jelenléte az országban, ami egyrészt erősítette Magyarország védelmét (a Romániából kiszorult német légierő Magyarországra települt át), de több okot is adott a bombázásokra. Berettyóújfalut például a mellette lévő, Luftwaffe által használt repülőtér miatt érte nagyerejű bombázás.

Debrecen amerikai bombázása 1944-ben

A polgári áldozatok száma a háború előrehaladtával nőtt. A ritkán használt, levegőbe „rajzolt" színes füstkarikát (amely a bombák ledobásának helyét jelölte ki) sokszor arrébb fújta a szél, ami néhol egy sűrűn lakott övezetet mentett meg, máskor zsúfolt utcákra hulltak a bombák egy pályaudvar helyett. A Tiszántúlon előfordult olyan is, hogy egy Vöröskereszt jelzéssel elátott kórházvonatot bombáztak le, de augusztus 21-én amerikai pilóták Hajdúböszörmény mellett ad hoc módon mészároltak le egy 527 jószágból álló marhacsordát.

A front közeledtével a szovjetek is becsatlakoztak a bombázásokba, bár szövetségeseikhez képest kisebb mértékben. A nem zsidó polgári lakosság 1944-1945-ös veszteségeinek többségét így is a front átvonulása okozta. A magyarországi bombázások legpusztítóbb napja 1945. tavaszán jött el. A nyilas országrészben már kevésbé figyeltek a szövetségesek a polgári lakosság kímélésére, így a március 4-i soproni bombázásoknak hozzávetőlegesen 2500 halálos áldozata lett.

A háború történetében ez volt a legnagyobb égből jövő tragédia egy nap alatt, ezzel a főváros után Sopron veszítette a legtöbb embert a Magyarországot ért bombázások során. A Szombathely ellen 1945. március 27-én végrehajtott szovjet bombázás zárta le a magyarországi légi háború történetét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár