2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

A kiirtott magyar szellemfalura emlékeztek

2014. március 17. 12:14 MTI, Múlt-kor

Megemlékezést tartottak vasárnap délelőtt a Gánt község közelében található Kápolnapusztán, ahol 1945. március 16-án a 2. ukrán front felderítő zászlóalja kivégezte a település felnőtt férfi lakosságát. A legfiatalabb áldozat 15, a legidősebb több mint 70 éves volt. A túlélők elmenekültek, s a falu lassan elnéptelenedett.


A Vértesben, Gánttól északra található Kápolnapuszta nevét az érdeklődő közönség akkor ismerhette meg, amikor 1979-ben Rockenbauer Pál és csapata eljutott oda a "Másfélmillió lépés Magyarországon" felvételei során. A Vértesről szóló epizódban meglehetősen nagy teret szenteltek az akkor már csak három házból álló településnek és egyetlen lakójának. A pusztát azóta is jelölik a turistatérképeken, különböző útikalauzokban mint táborhely szerepel. A mára jószerivel nyomtalanul eltűnt Kápolnapuszta múltja meglehetősen tanulságos, de semmiképp nem tipikus.

A Gánttól gyalogszerrel körülbelül egy óra alatt elérhető egykori falu a Vértes hegyeitől övezett völgyben fekszik. Sok ember megfordul ott, hiszen az Országos Kéktúra útvonala is áthalad rajta. A földrajzi közelség okán történelme azonos Gánttal, amely 1926-tól bauxitbányászatunk egyik központjának számított. Gántot 1193-ban III. Béla a székesfehérvári kereszteseknek adományozta, ám az a török időkben elpusztult, akárcsak Kápolnapuszta. A terület 1690-ben a Hochburg-család birtoka lett, utána pedig a Lamberg-, majd a Metán-családé.

Életképek a faluból (1939) - Fotó: Karóczkay Zsófia

Gántra 1757-től főként német telepesek költöztek, azonban a mostoha körülmények, majd a történelem viharai miatt előbb Amerikába vándoroltak ki, majd az itthon maradottakat a II. világháború után kitelepítették Németországba. Az 1926-os kezdetek után a német érdekeltséggel induló bányaművelés 1938-ra már a világ bauxittermelésének egyötödét adta, továbbá itt volt Európa első külszíni bányája. A bányászat mára már megszűnt, de a település a régió turisztikai központjaként megőrizte jelentőségét (a közigazgatásilag hozzá tartozó Vérteskozma üdülőfalu lett).

A községtől északra fekvő egykori Kápolnapuszta a korábbi évszázadokban sem volt nagy méretű: az 1790-es években mindössze 16 ház állt itt 101 lakossal, az 1930-as években pedig 62 fő lakta. Sorsa 1945. március 16-án pecsételődött meg. A front már 1944 végén átszelte Fejér megye vonalát, rengeteg szenvedést okozva a lakosságnak. Az 1. magyar huszárhadosztály maradványai pont a Csákvár és Gánt közötti területre húzódtak az orosz támadások elől, de sokáig nem tudtak ellenállni. A szovjetek hamarosan elfoglalták Székesfehérvárt, és vele együtt az egész megyét.

Mai állapot

Ekkortájt Kápolnapusztán 20 család élt, akik ki voltak téve a szovjet katonák fosztogatásainak, zaklatásainak, miközben a külvilágtól három hónapig teljesen el voltak zárva. Ennek tragikus következményei lettek, bár pontosan nehéz kideríteni, mi váltotta ki a későbbi szörnyűségeket. A szovjetek erőszakoskodásai miatt egy falubeli feljelentést tett a csendőrségen, amit aztán a szovjetek kegyetlenül megtoroltak, és a falu szinte teljes férfilakosságát kiirtották. A legfiatalabb áldozat 15, a legidősebb több mint 70 éves volt. Egy túlélő, Molnár Józsefné azonban másként emlékezett a mészárlást kiváltó okokra: szerinte két magyar katona civil ruhát öltve kezdte lőni a szovjeteket, és a bosszú ennek lett a következménye. A túlélők Pusztavámra, vagy Gántra költöztek, négy-öt család még ugyan maradt itt, az 50-es években azonban ők is elmentek a faluból. A településnek végül már csak egy lakója tartott ki, aki 1980-ban hunyt el.

A Vértesi Erdő Zrt. 2013-ban, a 68. évforduló alkalmából állított emléktáblát a településen. A társaság csákvári erdészetének igazgatója, Právetz Antal akkor elmondta, hogy az emléktáblán az édesapja, idősebb Právetz Antal egykori csákberényi erdész és több szemtanú visszaemlékezéséből összeállított történet olvasható, és látható rajta a falu korabeli képe, amelyre a házak mellé felírták az ott élők és az áldozatul esett emberek nevét.
A tragédiára 1993-ig semmi nem emlékeztetett, akkor a temetőben keresztet állítottak. A kereszt előtti emléktáblán a következő felirat olvasható: "Kápolnapuszta lakóinak és áldozatainak emlékére, a múlt örök tanulságaként. Utókor, emlékezz!: háború, kitelepítés, halál."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár