Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon

11 ezer halott vidéken

A nagyvárosokat érő célzott „terrorbombázásokból” szerencsére Magyarország kimaradt. A célokat részben így is sikerült elérnie a szövetséges hadvezetésnek. Bár az ipari termelést csak mérsékelni tudták, és a vasúti pályákon beállott fennakadásokat is legfeljebb három nap alatt orvosolták, de ezzel az elvesztegetett idővel is nagyban segítették a Vörös Hadsereg előrenyomulását. A vasutat ért 4,6 milliárd pengős háborús kár 85%-át egyébként is a visszavonuló németek okozták.

A bombázások okozta áldozatok és anyagi károk azért is szorulnak margóra Magyarország II. világháborús veszteségeinek számvetésekor, mert azok „csak” alig egyhuszadát adták a frontharcok, a deportálások és a szovjet fogolytáborból soha haza nem térők több százezres halálos áldozatainak. A felmérést nehezíti, hogy az ismét elcsatolt területekről nem álltak a statisztikusok rendelkezésére pontos adatok a háború után.

1946-ban a Magyar Statisztikai Szemle kísérelte meg felméri az 1938. januári határai közé visszaszorított állam veszteségeit, mely során arra a megállapításra jutott, hogy a háború utáni Magyarország 3122 településéből 1024-et ért légitámadás, és ha ehhez hozzávesszük Pataky Iván, Rózsa László és Sárhidai Gyula kutatásait (Légi háború Magyarorsztág felett) - akik az 1941-1945-ös Magyarország viszonyításában további 700 településre becsülik ezt a számot -, akkor kiderül, hogy minden negyedik települést ért valamilyen formában légitámadás. Ez összesen 16 ezer ember halálát okozta, amihez hozzászámolva a bombázásban meghalt katonákat és a sebesülésekben elhunytakat, húszezer köré tehetjük az áldozatok számát. Közülük körülbelül 11 ezren vidéki lakosok voltak.

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1- 2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című projekt keretei között valósult meg.

1. Már a kezdetektől fogva
2. Légi háború Magyarországon
3. „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj”
4. Nyugati-szovjet együttműködés
5. „Föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem”
6. 11 ezer halott vidéken

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére