Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?

William Frederick Cody 1846. február 26-án született Iowában. Apja, Isaac Cody születése után nem sokkal Kansas államba vándorolt, ahol a határ menti háborúk áldozata lett. William tizenegy évesen dolgozni kezdett, a Russel, Majors and Waddel-féle szállítmányozási cég szolgálatába állt, afféle lovas küldöncként. Egy év után megpróbálkozott az aranymosással, de a szerencse nem talált rá. 1860-ban egy új vállalkozásban, a Pony Expressben lett lovas futár. E híres cégben (amely csak egy éven át tevékenykedett, mivel a távíró elterjedése feleslegessé tette a szolgáltatásukat) naponta 250 mérföldet kellett lovagolnia völgyeken-hegyeken át, veszélyes terepen, olykor banditákkal is megküzdve.

Cody – ekkor még csak tizennégy évesen – egy alkalommal állítólag 500 mérföldet tett meg. A polgárháború kezdetekor beállt a rabszolgák felszabadításáért küzdő Chandler és Bill Tuff vezette csapatba. Ekkor és később, az indián háborúk során is nyomkeresőként segítette a hadsereget. Az indiánoktól megtanulta a bölényvadászat fortélyait, ezt a tudását kamatoztatva vadásznak állt a nagy kelet–nyugati vasútvonal építésénél. A Kansas Pacific vasútépítő vállalat megbízása napi tizenkét bölény elejtésére szólt, ezt Cody nem egyszer túl is teljesítette. Másfél év alatt – 1867 és 1868 között – állítólag 4280 bölényt ejtett el, így ragadt rá új neve is: Buffalo (Bölény) Bill. Ezért azonban meg is kellett küzdenie, ugyanis a beszélő név ekkora már foglalt volt, így párviadalra került sor a másik Buffallóval, Billy Comstockkal. A nagy látványosságnak örvendő vadászaton Cody 69 : 46-ra nyert. Miután a vasút két vége összeért, Bill a felderítők vezetőjeként szolgált a kansasi Hays erődben állomásozó 5. lovasezredben.

Az indiánok elleni hadjáratok 16 csatájában vett részt, és feladatát oly kitűnően látta el, hogy a hadügyminiszter 100 dolláros, akkor hatalmasnak számító jutalomban részesítette. Időközben híre ment vakmerőségének, bátorságának, és egy író, Edward Zane Caroll Judson (írói nevén: Ned Buntline) fantáziát látott benne. Buntline az akkoriban népszerű ponyvaregények írójaként a határvidéken keresett új élményanyagot. Bill kitűnő elbeszélőnek bizonyult, háromheti közös időtöltés, anekdotázás alatt az író szorgosan jegyzetelt, majd miután visszatért New Yorkba, írni kezdte a kalandos történeteket. Az első sztori 1869-ben jelent meg a New York Weekly című lapban, aztán sorra jött a többi is, fokozatosan hőssé varázsolva Codyt. Népszerűségére jellemező, hogy amikor befolyásos külföldiek látogattak Amerikába, rendre őt kérték kísérőjüknek. Az egyik ponyvából Fred Meader drámát írt Buffalo Bill, a végvidék királya címmel, amelyet hatalmas sikerrel játszottak a színházakban.

Buffalo Bill vadnyugati cirkuszának reklámplakátja a kassai pályaudvaron

1872-ben meghívták Chicagóba a róla készült színdarab bemutatójára, majd rávették arra is, hogy alakítsa önmagát. Ekkor kezdődött Buffalo Bill színpadi karrierje. Habár nem volt jó színész, de jó humorú előadónak, igazi showmannek bizonyult, a közönség szerette. 1872-től egy évtizeden át ősztől tavaszig színházban játszott, nyáron pedig idegenvezető volt, és a hadsereget is segítette nyomkeresői tehetségével. Újabb kalandjait Ned Buntline ugyancsak leírta, színre vitte, és Cody az élet után újra eljátszotta, a közönség nagy megelégedésére. 1882. július 4-én a szórakoztatás újabb formájával is megpróbálkozott: nyílt színi lovasbemutatót rendezett, valódi bölényekkel, céllövészettel. A közönség imádta, és útjára indult egy új műfaj, a westernrevü vagy westerncirkusz Buffalo Bill’s Wild West címmel.

Perczel Olivér teljes cikkét keresse a Múlt-kor nyári számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• Mit keresett a Szent Korona Amerikában?
• Kádár Jánossal is találkozott Fidel Castro jobbkeze, „Commandante” Che Guevara
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
• Mozgalmas szerelem: Kádár János és az ő Piroskája
• Egy rendszer a ravatalon – így temettük Kádár Jánost