Háromszáz éve írták alá a szatmári békét
2011. április 29. 10:47 MTI
Háromszáz éve, 1711. április 30-án írta alá Károlyi Sándor kuruc generális és Pálffy János, az osztrák csapatok fővezére a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét.
Korábban
Az 1703-ban kitört szabadságharc kezdetén a kuruc sereg sorra aratta győzelmeit, Rákóczit a gyulafehérvári országgyűlés 1704-ben Erdély, a szécsényi 1705-ben Magyarország fejedelmévé választotta, majd 1707. június 13-án az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburgok trónfosztását. A kurucok óriási területeket foglaltak el, de államhatalmat kiépíteni nem tudtak.
A kellő diplomáciai támogatás hiánya, a pénzügyi és gazdasági nehézségek nyomán a felkelők társadalmi és területi bázisa gyorsan csökkent, a reguláris seregek 1708-ban Trencsénnél, majd 1710 januárjában Romhánynál is vereséget szenvedtek. Az ország belefáradt közel kétszáz év háborúiba, éhínség, pestisjárvány, árvíz és sáskajárás is pusztított.
A kurucok többsége belátta: a függetlenség nem valósítható meg katonai eszközökkel, vissza kell térni a politikai módszerekhez. A felismerést az udvar békeajánlata is segítette: a fővezér Pálffy János gróf, horvát bán őszintén békét akart, s nem használta ki döntő erőfölényét. 1710 novemberében felvette a kapcsolatot Károlyi Sándor gróffal, a kuruc főparancsnokkal. Ez mindkettőjüket nehéz helyzetbe hozta: Pálffyt többször megdorgálta a Haditanács, József császár 1711. áprilisi halálakor le is váltották, ám végül újra őt bízták meg a hadvezetéssel, s a tárgyalások irányításával is. Károlyi többször járt Lengyelországban Rákóczinál, aki ellenezte a békepaktum tervét, s a tárgyalások hírére leváltotta Károlyit a fővezérségről (megalapozva ezzel a későbbi árulási vádat), ám a gróf saját felelősségére mégis megkötötte a békét.
A Rákóczi-szabadságharc befejezéseként a szövetkezett rendek és a Habsburgok képviselői az 1711. április 26-i szatmári értekezleten némi javítás után elfogadták a béke szövegét, amelyet 1711. április 30-án írtak alá. Másnap, május 1-jén a majtényi síkon a Károlyi Sándor vezette 12 ezres kuruc sereg (a külföldön tárgyaló Rákóczi beleegyezése nélkül) letette a fegyvert, földbe szúrta a 149 zászlót és felesküdött a két hete halott I. Józsefre. (Az udvar a sikeres rendezés érdekében a császár halálát eltitkolta, a békét a távollévő III. Károly helyett Eugénia anyacsászárné erősítette meg). A csapatokat Pálffy megszemlélte, majd mindenki hazament. A nemesek, s főtisztek 1711. május 1-jén és 2-án Nagykárolyban írták alá a dokumentumot.
A béke visszaígérte a várakon kívül Rákóczi és hívei, özvegyeik és családtagjaik összes birtokát Magyarországon és Erdélyben. Elismerte a hadi érdemekért felszabadított katonák státusát, megengedte a szabad vallásgyakorlatot. A király általános közkegyelmet hirdetett, ígéretet tett Magyarország és Erdély szabadságainak megtartására s az egyéb kiváltságokat is érvényben hagyta. A béke kimondta: Rákóczi távolléte nem akadálya az érvénybe lépésnek.
Az okmány Rákóczinak három hetet adott a hűségeskü letételére, ő ezzel nem élt, Ágost lengyel király és Péter cár újabb ígéretei reményt keltettek benne a harc folytatására. Rajta kívül a vezetők közül Bercsényi Miklós, Vay Ádám, Forgách Simon és Esterházy Antal maradt külföldön. A paktum a politikai követelések minimumát tartalmazta, szó sem volt az ellenállás jogáról, a királyság revíziójáról, s az elfogadott pontokra sem nyújtott garanciát. Rákóczi erdélyi trónjáról sem esett szó, ő egyebek közt ezért is utasította el a békét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 20:20
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale 18:05
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája 16:05
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski 15:05
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap