Újszülött gyermekével eltemetett bronzkori nőt tártak fel Csehországban
Egy újszülöttet a karjaiban tartó, mintegy 4300 évvel ezelőtt élt nő földi maradványait tárták fel egy kora bronzkori temetőben. A Közép-csehországi Régészeti Örökségvédelmi Intézet (ÚAPPSČ) szerint a különleges temetkezési póz arra enged következtetni, hogy a nő a szülés során vagy röviddel azután vesztette életét.
- Egy harminc év körüli nő és egy újszülött közös csontvázát azonosították a régészek.
- A Kr. e. 2300 körüli, kora bronzkori leletet Csehországban tárták fel egy útépítésnél.
- A szorosan egymás felé fordított testhelyzet a szülés körüli egyidejű halálra utalhat.
A régészeti feltárásokat egy új elkerülő út építését megelőzően végezték el a szakemberek a Prága közelében fekvő Brandýs nad Labem és Stará Boleslav között. A vizsgált sírban a nagyjából harmincéves korában elhunyt nőt a jobb oldalára fektetve, felhúzott lábakkal helyezték örök nyugalomra. A legfigyelemreméltóbb részlet az újszülött elhelyezkedése volt, akit szorosan az idősebb egyén karjaiba fektettek, úgy, hogy az arcuk egymás felé fordult. A kutatók szerint ez az elrendezés egyértelműen bizonyítja, hogy a két személyt tudatosan, egy időben temették el a közös sírgödörbe. Az ásatás során a halottak feje mellett két kerámiaedényt is találtak a régészek.
Pavel Kubálek antropológus a helyszínen dokumentálta a leleteket, majd a csontmaradványokat laboratóriumi vizsgálatok céljából kiemelték. Noha a testhelyzet alapján a legvalószínűbb magyarázat egy tragikus kimenetelű szülés, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a halál pontos okát és a két egyén közötti biológiai rokonságot még nem erősítették meg. A korábbi archeogenetikai kutatások már rámutattak arra, hogy az egy sírba temetett személyek nem minden esetben alkottak biológiai családot. A most zajló elemzések várhatóan pontosabb képet adnak majd az elhunytak egészségügyi állapotáról és a temetkezés pontos körülményeiről.
A 2026 januárjától szeptemberig tartó, mintegy két kilométeres szakaszt érintő leletmentés során a szakemberek nem csupán bronzkori emlékeket azonosítottak. A területen egy germán település nyomait is feltárták, amely a Kr. u. 1. és 3. század között, a római korban volt lakott. Az itt talált több tucatnyi állatiszarv-töredék, befejezetlen szerszám és gyártási hulladék arra utal, hogy a faluban szarvfeldolgozásra szakosodott kézművesek éltek. A régészek emellett egy másik, valószínűleg ugyanebből a korszakból származó női sírt is feltártak, amelyből ötven apró, kék üveggyöngy és két vastárgy került elő. A vonalvezetés mentén továbbá későbbi, középkori megtelepedés nyomait is rögzítették.
Ez is érdekelhet
A 4300 éves, újszülöttel közös temetkezés a kora bronzkori aunjetitzi kultúra (Únětice-kultúra) korai szakaszához, nagyjából a Kr. e. 2300 körüli időszakra köthető. Ez a régészeti kultúra, amely a Prága melletti Únětice lelőhelyről kapta a nevét, a Kr. e. 3. évezred végétől a Kr. e. 2. évezred első feléig domináns szerepet játszott Közép-Európa jelentős részén. A közösség tagjai elsősorban a korai bronzkohászatukról, kiterjedt településhálózatukról és jellegzetes temetkezési szokásaikról ismertek. Az aunjetitzi kultúra halottait jellemzően zsugorított, azaz felhúzott lábú testhelyzetben helyezték a sírba, melléjük pedig kerámiaedényeket, bronz ékszereket és egyéb személyes tárgyakat tettek.
A kultúra kiterjedt kereskedelmi hálózatot tartott fenn, amely a Balti-tengertől egészen a Kárpát-medencéig ért, így az általuk előállított bronztárgyak és a technológiai innovációk széles körben elterjedtek a kontinensen. Brandýs nad Labem tágabb környezete az Elba folyó közelsége miatt az őskortól egészen a középkorig vonzotta a megtelepedni vágyó csoportokat, amit a cseh hivatalos régészeti nyilvántartás is többkorszakos lelőhelyként tart számon.
