Visszaadták a Göring által elrabolt 17. századi festményt a zsidó örökösöknek
Ünnepélyes keretek között, a francia Kulturális Minisztériumban szolgáltattak vissza egy 17. századi holland mester által készített festményt annak a francia zsidó családnak, akiktől a nácik rabolták el a művet a második világháború idején. Az AFP hírügynökség beszámolója szerint a "Kék ruhás nő portréja" című festményt 1942-ben vitték el Párizsból, majd magának Hermann Göringnek, a Harmadik Birodalom egyik legmagasabb rangú vezetőjének a magángyűjteményébe került. A műkincs sorsának rendezését egy 2023-ban elfogadott francia kerettörvény tette lehetővé, amely jelentősen felgyorsította a közgyűjteményekben őrzött, rablott műtárgyak visszaszolgáltatását.
- Egy 17. századi, Cornelis Janssens van Ceulen által festett portrét adtak vissza egy francia zsidó családnak.
- A Kék ruhás nő portréját 1942-ben rabolták el Párizsban, majd Hermann Göring gyűjteményébe került.
- A festmény egy 2023-as francia törvénynek köszönhetően a tarbes-i Massey Múzeumban marad, kártérítés ellenében.
A londoni születésű, de flamand származású Cornelis Janssens van Ceulen (1593–1661) festményét a megszálló német hatóságok Gabrielle Philippson párizsi otthonából zsákmányolták, mindössze néhány héttel a tulajdonos halála után. A kép hamarosan Hermann Göring hatalmas személyes gyűjteményébe került. Az alkotást a háború befejezése után az amerikai csapatok Berchtesgadenben, a nemzetiszocialista vezérkar alpesi sasfészkében találták meg a Göring-gyűjtemény többi darabjával együtt, ahonnan 1945-ben szállították vissza Franciaországba. Bár Gabrielle Philippson gyermekei a háború után számos elrabolt családi vagyontárgyat sikeresen visszakaptak – köztük a "Kék ruhás nő" párját alkotó másik festményt is –, ez az egy alkotás évtizedekig eltűntként szerepelt a nyilvántartásokban.
Az áttörést a 2023-as év hozta meg, amikor a festményt azonosították a délnyugat-franciaországi Tarbes városában működő Massey Múzeumban, amely 1985-ben vásárolta meg a művet, anélkül, hogy ismerte volna annak pontos, háborús eredetét. A visszaszolgáltatási eljárás végül egy sajátos, de mindkét fél számára kedvező megállapodással zárult. Tarbes városa és a Philippson család megegyezett abban, hogy a történelmi jelentőségű portré továbbra is a Massey Múzeum kiállításán marad, cserébe az önkormányzat a műalkotás jelenlegi piaci értékének megfelelő kártérítést, illetve egy új műtárgy-beszerzést biztosít a család számára.
A restitúciós (visszaszolgáltatási) ceremónián Catherine Pégard francia kulturális miniszter hangsúlyozta, hogy ez az eset is jól mutatja: napjainkban is számos olyan rablott műtárgy található a közgyűjteményekben, amelyeket a múzeumok anélkül szereztek be, hogy tisztában lettek volna azok véres történetével.
A francia jogrendszerben korábban a múzeumi műtárgyak elidegeníthetetlenségének elve (inaliénabilité) jogi akadályt gördített a visszaszolgáltatások elé. Ezt a helyzetet változtatta meg a 2023. július 22-én elfogadott törvény, amely felhatalmazást ad az államnak, hogy az 1933 és 1945 között antiszemita üldöztetés során elrabolt kulturális javakat kivonja a közgyűjteményi státuszból, és visszaadja a jogos örökösöknek.
Ez is érdekelhet
A nácik európai műkincsrablása a történelem egyik legkiterjedtebb és legszisztematikusabb kulturális fosztogatása volt. A megszállt Franciaországban az Alfred Rosenberg által vezetett Einsatzstab Reichsleiter Rosenberg (ERR) feladata volt a zsidó gyűjtők, galériások és magánszemélyek vagyonának felkutatása és elkobzása.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a németek csak Franciaországban mintegy 38 ezer olyan lakást fosztottak ki teljesen, amelynek zsidó lakóit letartóztatták vagy akik elmenekültek a deportálások elől. Az összerabolt festményeket, szobrokat és bútorokat Párizsban a Jeu de Paume múzeumban gyűjtötték össze, ahonnan a legértékesebb darabokat – mint a most visszaszolgáltatott portrét is – a náci elit tagjai, elsősorban Hermann Göring válogatták ki maguknak, míg a többit Adolf Hitler tervezett linzi szupermúzeuma (a Führermuseum) számára raktározták el Németországban.
