18 éven keresztül a nevét sem volt szabad kiejteni a prágai tavaszt levezénylő Dubceknek

Kommunista szülei az Egyesült Államokban házasodtak össze, és nem sokkal fiuk születése előtt települtek haza. 1925-ben kivándoroltak a Szovjetunióba, majd 1938-ban költöztek vissza Csehszlovákiába.

Dubcek tizenkilenc évesen lett az illegális kommunista párt tagja, 1944-ben részt vett és súlyosan megsebesült a szlovák nemzeti felkelésben. A háború után munkásként dolgozott, majd 1951-ben megkezdődött pártkarrierje. Egyre magasabb tisztségekbe került, és 1963-ban a Szlovák KP KB első titkára lett. E tisztségében támogatta a hivatalos irányvonalat, de a liberális közgazdászoknak is pártját fogta, és szorgalmazta az „elhanyagolt és fejletlen” szlovák országrész kiemelt fejlesztését. 1967-ben nyíltan fellépett a keményvonalas vezetéssel szemben, Antonín Novotny 1968. január 5-i lemondása után - első szlovákként - őt választották meg a CSKP főtitkárának.

A rövid, de emlékezetes „prágai tavasz” újdonsága (és eretneksége) abban állt, hogy a gazdasági reformokat összekötötte a politikai decentralizálással, kiváltva ezzel a Szovjetunió és a szocialista országok „komoly aggodalmát”. Miután a csehszlovák vezetők a sorozatos szovjet figyelmeztetések ellenére sem voltak hajlandóak „a szocializmus iránti internacionalista kötelességük” teljesítésére, 1968. augusztus 20-ról 21-re virradóan a Varsói Szerződés csapatai bevonultak az országba. Dubceket katonai gépen, a padlóhoz láncolva vitték Moszkvába, ahol kényszerből engedett a szovjet követeléseknek. A meggyötört politikus csak augusztus 27-én tűnt fel ismét a prágai televízióban, és könnyeivel küszködve kérte a nemzetet: fogadja el „a demokrácia és a szólásszabadság átmeneti korlátozását”.

Megkezdődött a „normalizálás”, a reformok felszámolása. A szovjet csapatok az országban maradtak, a pártot és a közéletet megtisztították a „kompromittálódott elemektől”. Dubceket 1969 áprilisában váltották le párttisztségeiből, egy ideig a parlament elnöke maradt, majd isztambuli nagykövet lett. 1970-ben kizárták a pártból, a szakszervezetből, sőt azt is megtiltották neki, hogy bármilyen szervezetnek tagja legyen.

Dubcek nevét tizennyolc éven át nem lehetett kiejteni, alakját kiretusálták a fényképekről, állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Egy szlovákiai erdészetbe száműzték, innen ment nyugdíjba, de kommunista eszméit soha nem tagadta meg. 1989 áprilisában nagy vihart kiváltó interjút adott a Magyar Televízió Panoráma című műsorának, és 1989. november 17-én ott volt a prágai diákok tüntetésén, amikor - immár utoljára - ismét letartóztatták.

A „bársonyos forradalom” után, 1989 decemberében a Szövetségi Gyűlés elnökévé választották. Sokak szemében azonban már a múlt embere volt, megfakult hírnevét tovább rontotta, hogy 1991 tavaszán a szlovák kormányválság idején kiállt a leváltott Vladimír Meciar kormányfő mellett. 1992 tavaszán a Szlovák Szociáldemokrata Párt elnökévé választották, s a jelentéktelen párt neki köszönhette, hogy mandátumot szerzett a választásokon.

Dubceket 1992. szeptember 1-jén autóbaleset érte, amely után már nem tért magához, és 1992. november 7-én egy prágai kórházban meghalt. Akkor elterjedt az a vélekedés, hogy merénylet áldozata lett, de a hivatalos vizsgálat ezt cáfolta. Születésének nyolcvanadik évfordulóján róla nevezték el Pozsonyban a parlament épülete előtti teret.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Új enciklopédia mutatja be a középkori női irodalmat
• Nem modern találmány: így szabályozták a születéseket az ókori római nők
• A bölcsőtől az íróasztalig: így hódították meg a nők a magyar irodalmat a meséken keresztül
• A Kennedy-dinasztia átka: meghalt Tatiana Schlossberg
• Urartui nők az adminisztrációban? Meglepő leletek Cavustepe várából
• Az egyiptomi nők, akik átírták a hatalom szabályait
• Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában?
• Nők a függetlenségi háború kulisszái mögött
• Emily Langton Massingberd – a nő, aki megelőzte korát