Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában?

Illusztráció egy női gladiátorról (Forrás: AI)

Egyes fennmaradt források — történeti feljegyzések, feliratok és néhány korabeli műalkotás — egyértelműen bizonyítják: léteztek női gladiátorok is, bár jelenlétük jóval szokatlanabb volt férfi társaikénál.

Törvények és gladiátorok

A római szenátus Kr. u. 11-ben és Kr. u. 19-ben is hozott olyan törvényeket, amelyek megtiltották, hogy előkelő származású vagy húsz év alatti, szabadon született nőket gladiátorként alkalmazzanak. Később, Kr. u. 200 körül Septimius Severus császár ennél szigorúbb döntést hozott és teljesen betiltotta a nők gladiátorként történő használatát, miután egy előadás után a nézők a nők vadságáról szóló tréfákkal kezdték el lejáratni a birodalom vezető asszonyait.

A női gladiátorok helyzete Rómában

A férfi gladiátorok nagy része rabszolga volt, és úgy tűnik, ez igaz volt a nőkre is. Anna Miączewska történész szerint a női gladiátorok többsége valószínűleg büntetésként került az arénába, míg mások eladósodott szabad nőként kényszerültek eladni magukat egy gladiátoriskolának.

Ugyanakkor egyes források szerint néhány előkelő származású asszony is vállalkozott gladiátorviadalra. Tacitus például arról írt, hogy Kr. u. 63-ban Nero egy olyan látványos játékot rendezett, amelyen előkelő hölgyek járathatták le magukat az arénában.

Mit viseltek és hogyan harcoltak a női gladiátorok?

A férfi gladiátorok jellemzően sisakot, pajzsot és különféle páncélokat viseltek – ezt viszonylag könnyen rekonstruálták a szakértők. A női gladiátorok felszerelését azonban jóval nehezebb meghatározni, mivel kevesebb leletanyag áll a kutatók rendelkezésére.

A Halikarnasszoszból származó híres dombormű két női harcost ábrázol – Amazon és Akhillia néven –, akik pajzsot és kardot tartanak, sisak azonban nincs rajtuk. Hasonló a helyzet egy másik szobornál, amely egy thraex-típusú női harcost ábrázol: ő is sisak nélkül, csupán ágyékkötőben és lábszárvédővel jelenik meg. A kutatók szerint ez az ábrázolásmód nem a véletlen műve: a női gladiátorok arcát látni akarta a közönség, így valószínűleg szándékosan nem viseltek sisakot.

Nem életre-halálra ment a küzdelem

Semmilyen forrás nem említi, hogy női gladiátor meghalt volna a küzdőtéren, és jelenleg nincs ismert női gladiátorsír sem. Ez arra utal, hogy a nőket valószínűleg csak ritkán, inkább bemutató jelleggel, szórakoztatás céljából küldték az arénákba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett