A világ legrégebbi zuhanypapucsait azonosíthatták Hadrianus falánál

Kép az egyik feltárt papucsról (Forrás: The Vindolanda Trust)

A Hadrianus-fal közelében fekvő Vindolanda római erődjénél zajló régészeti feltárások során több mint 5000 kivételes állapotban megőrződött lábbelire bukkantak a kutatók. A szakértők a leletek között mintegy ötven olyan klumpaszerű cipőt is azonosítottak, amelyeket a rómaiak a fürdőkben viseltek az ókorban, és amelyek a modern zuhanypapucsok legkorábbi ismert elődei közé tartozhatnak.

A rómaiak által sculponeae néven ismert lábbelik fa talpból és bőr pántból álltak, és legfontosabb funkciójuk viselőik lábának védelme, illetve a csúszásgátlás volt. Ilyen fából és bőrből készült leletek pedig ritkán maradnak fenn több mint kétezer éven keresztül, a vindolandai erőd oxigénszegény, iszapos rétegei azonban kivételesen jó állapotban őrizték meg a nemrég felfedezett cipőket. 

Az English Heritage nevű történelmi örökségvédelmi szervezet szerint a római fürdők a közösségi élet fontos helyszínei voltak. A fürdőzők általában a kellemesen langyos tepidariumban kezdtek, majd innen léptek tovább a forró helyiségekbe: a száraz levegőjű sudatoriumba vagy a párás, gőzös caldariumba, ahol forró vizes medencék is várták őket. Az izzasztó meleg után visszatérhettek a langyos terembe, hogy testük fokozatosan lehűljön, végül pedig a fűtetlen frigidarium hideg vizes medencéjében zárhatták a fürdőzést. A komplexumok működésének kulcsa a hypocaustum nevű fűtési rendszer volt, amelynek során a padló alatt működő kemencék melegítették fel a helyiségeket és a medencéket. Ez a technológia ugyanakkor a padlót is felforrósította, ezért védőlábbeli használata nélkül gyakorlatilag élvezhetetlen volt a fürdőzés.

A Nyugat-Ontariói Egyetem régésze, Elizabeth Greene szerint a feltárt fürdőklumpák többsége 2,5–5 centiméter magas fa talppal rendelkezett, és geometrikus mintákkal, illetve lábujjábrázolásokkal díszítették. Elizabeth Semmelhack, a torontói Bata Cipőmúzeum igazgatója és kurátora ugyanakkor hangsúlyozta: a régészek jóval korábbi, Kr. e. 3300 körülre datálható szandálokat is találtak már Egyiptomban, ezeket azonban nem fürdőházi célokra használták - így a vindolandai leletek a világ legkorábbi ismert, kifejezetten fürdőzésre szánt lábbelijei közé tartozhatnak. 

A fürdőpapucsok 2027 szeptemberéig látható a torontói Bata Cipőmúzeumban, az Unearthing Vindolanda (Vindolanda feltárása) című kiállítás részeként.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait