Világörökség lehet a dunai limes és az óbudai Hadrianus-palota

Óbuda önkormányzata ismét kezdeményezi a dunai limes magyarországi szakaszának, valamint a budapesti Hajógyári-szigeten fekvő római kori Hadrianus-palotának a felvételét az UNESCO világörökségi listájára - hangzott el a III. kerület keddi sajtótájékoztatóján. A döntés történelmi és kulturális jelentőségét az adja, hogy a mintegy 6500 kilométeres egykori római határvonal hazai integrációja megmentheti a páratlan ókori műemlékeket a beépítéstől, és bekapcsolhatja Magyarországot egy kontinenseken átívelő nemzetközi örökségvédelmi hálózatba.

Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere az eseményen bejelentette: a kerület saját forrásokat különít el annak érdekében, hogy segítse az államot a pályázat ismételt, mielőbbi benyújtásában. A kezdeményezés szakmai alapját az a 2018-as, Visy Zsolt régészprofesszor vezetésével kidolgozott dokumentáció adja, amelynek aktualizálását és a projekt koordinációját Tétényi Éva kerületi főépítész végzi.

A lokális összefogást jelzi, hogy a terület jelenlegi bérlője is szerződésmódosítás nélkül hozzájárult a projekthez kapcsolódó munkálatok elvégzéséhez. A városvezetés deklarált célja a Hajógyári-sziget beépítésének megakadályozása, az érintett több mint hatvan Duna-menti település kulturális értékeinek védelme, valamint a római kori leletanyag széleskörű turisztikai és tudományos bemutatása.

A kezdeményezés fókuszában álló ókori műemlékegyüttes a Római Birodalom pannóniai határvédelmi rendszerének egyik legkiemelkedőbb emléke. A dunai limes nem csupán egy provinciát védett, hanem az ókor egyik legfontosabb kontinentális stratégiai vonala volt. A Hajógyári-szigeten feltárt Hadrianus-palota nemzetközi viszonylatban is egyedülálló: a régészeti adatok szerint a teljes római határvonalon ez az egyetlen olyan helytartói rezidencia, amely teljes egészében fel van tárva, és napjainkig értékelhető, magas színvonalú mozaikokkal, illetve freskókkal rendelkezik.

A magyarországi szakasz világörökségi nevezése az elmúlt évtizedben többször is adminisztratív és politikai akadályokba ütközött – emlékeztetett a sajtótájékoztatón Visy Zsolt muzeológus. Bár a hazai szakmapolitika már huszonöt évvel ezelőtt szorgalmazta a limes egységes védelmét, és 2017-re nyolc ország közös nevezési dokumentációja is összeállt, a magyar kormány 2018-ban kivette a beadványból a Hadrianus-palotát. Miután az UNESCO Világörökségi Bizottsága a lépést szakmailag nehezményezte, Magyarország 2021-ben az utolsó pillanatban a teljes hazai helyszínt visszavonta a pályázatból.

Mivel a partnerországok – Németország, Ausztria és Szlovákia – limes-szakaszai azóta sikeresen felkerültek a listára, a professzor szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közeljövőben a teljes európai dunai limes világörökségi státuszt kap a kezdeményező magyar szakasz nélkül. Az óbudai önkormányzat mostani lépése ezt a folyamatot hivatott visszafordítani, bízva abban, hogy a kormányzat a szakmai anyagok átdolgozásával ismét az UNESCO elé terjeszti az ókori örökségvédelmi programot.