Világháborús légibombát emeltek ki a Dunából Budafoknál
Egy 250 kilogrammos amerikai légibombát emeltek ki a Dunából Budafoknál a Magyar Honvédség tűzszerészei. A folyó alacsony vízállása miatt további több mint tíz robbanótestet azonosítottak a mederben, amelyek vizsgálata és eltávolítása jelenleg is tart.
- A Duna alacsony vízállása miatt ismét második világháborús robbanótestek kerültek a felszínre a főváros déli szakaszán.
- A honvédség tűzszerészei egy 250 kilogrammos amerikai légibombát emeltek ki a folyó medréből Budafok magasságában.
- A víz alatt további több mint tíz eszköz, köztük egy feltételezhetően ezer kilogrammos robbanótest vár hatástalanításra.
A Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredének szakemberei szeptember 7-én egy 250 kilogrammos amerikai világháborús légibomba kiemelését hajtották végre a vízből Budafok térségében. A katonai portál tájékoztatása szerint az aszályos időjárás miatt apadó folyó ismét láthatóvá tette az iszapba fúródott, évtizedek óta rejtőző fegyvereket. A megtalált robbanótest hatástalanítása és elszállítása sikeresen megtörtént, a meder teljes mentesítése azonban még hosszú időt vesz igénybe, mivel a terület átvizsgálása a hadihajós egységek bevonásával jelenleg is tart.
A tűzszerészek munkája a hétfői kiemeléssel messze nem ért véget, a szakemberek felmérései alapján ugyanis több mint tíz további robbanótest vár még az azonosításra és a biztonságos eltávolításra. A víz alatt lévő feltáratlan eszközök között a műszeres vizsgálatok szerint egy feltehetően ezer kilogrammos, rendkívül nagy pusztítóerejű légibomba is lapul. Az ilyen hatalmas tömegű bombák kiemelése és hatástalanítása különleges óvintézkedéseket, valamint speciális búvártechnikai és emelőfelszerelést igényel a honvédség részéről, a munkafolyamatot pedig a folyó áramlási viszonyai is nehezítik.
A most előkerült amerikai hadianyagok jelenléte szorosan kapcsolódik a magyar főváros második világháborús hadtörténetéhez. Budapestet 1944 áprilisától érték kiterjedt és szisztematikus légi csapások, amelyeket elsősorban az Olaszországban állomásozó 15. amerikai légi hadsereg, valamint a brit Királyi Légierő hajtott végre. Az angolszász bombázók kiemelt célpontjai közé tartoztak a stratégiai fontosságú közlekedési csomópontok, az olajfinomítók, a dunai hidak és az ipari létesítmények. Dél-Buda és a folyó túlpartján fekvő csepeli iparvidék a Weiss Manfréd Művekkel különösen intenzív támadásokat szenvedett el a háború utolsó évében.
Ez is érdekelhet
A korabeli bombavetési technológia pontatlansága, valamint a légvédelem zavaró tüze miatt a ledobott bombák egy jelentős része nem a kijelölt célpontokon ért földet, hanem lakott területekre vagy egyenesen a Dunába hullott. A folyó vizébe csapódó eszközök esetében a puha iszapréteg és a víz fékező hatása sok esetben megakadályozta a gyújtószerkezetek működésbe lépését.
Ezek a fel nem robbant, nehéz acéltestek az évtizedek során mélyen beágyazódtak a mederbe, és jellemzően csak a mostanihoz hasonló tartós csapadékhiány, illetve az ebből fakadó kirívóan alacsony vízállás idején válnak hozzáférhetővé a hatóságok számára, folyamatos készenlétet követelve a tűzszerész alakulatoktól.
