Valóban 24 dollárnyi kacatért vették meg a hollandok Manhattan szigetét az őslakosoktól?

Egy gyarmat létrejötte

1609-ben Henry Hudson felhajózott azon a folyón, amely a mai New York városban éri el az Atlanti-óceánt, és immár az ő nevét viseli. Az angol felfedező a Holland Nyugat-Indiai Társaság megbízásából kereste az ismeretlen kontinensen át vezető átjárót Ázsiához, ahol a társaság terjeszkedni kívánt. Bár Hudson végül nem talált átjárót a Csendes-óceánra, itteni útja alapozta meg a későbbi holland jelenlétet a térségben.

„Gyönyörű lehetett akkoriban” – mondta el Eric Sanderson, a New York-i Vadvilág-megőrzési Társaság tájökológusa. „A víz felől nézve Manhattan egy hosszú, keskeny, sűrű erdővel borított szigetnek látszott volna, homokos parttal, amely fokozatosan magasabb dombokba és szirtekbe megy át a West Side-on. Az ember valószínűleg látott volna némi füstöt Alsó-Manhattanben a lenape nép településeiből felszállni.”

A tájökológus szerint ősszel sólymokat is lehetett volna látni, amint a folyó mentén vándorolnak, a Hudson vizében pedig delfinféléket és bálnákat. Sanderson egyik fő szakterülete a várostérképek összeegyeztetése a történelmi leírásokkal, amelyek segítségével újra élővé varázsolja képein a térség egykori érintetlen tájait és gazdag élővilágát.

A 17. századi New York térségében nagy számban éltek hódok is, e tényről Hudson is minden bizonnyal beszámolt holland főnökeinek. Rövidesen ugyanis több ezer németalföldi telepes érkezett, akik Nieuw Amsterdam néven várost alapítottak új otthonukban, és hatalmas léptékű prémkereskedelmet hoztak létre az anyaországgal, ahol ekkoriban főként fejfedőket készítettek a hódok bársonyos bundájából.

A rendkívül jövedelmező üzlet vált a holland telepesek és az őslakosok – főként a lenapék és a mohikánok – kapcsolatának alapjává. Az indiánok bundák százezreit szállították le a telepeseknek, cserébe pedig fém eszközöket, illetve textíliákat kaptak, amelyek számukra hatalmas értékkel bírtak.

Az elkövetkező évtizedek során azonban egy másfajta, a hódbundákon jóval túlmenő, New York történetét meghatározó cserekereskedelemről is megjelentek beszámolók. A történet szerint 1626-ban az őslakosok egész Manhattan szigetét átadták a hollandoknak, mindössze 24 dollárnyi gyöngyért és más „csecsebecséért” cserébe. E rövid történetfoszlány aztán a város legendáriumának egyik alappillérévé vált. Paul Otto történészprofesszor, a téma szakértője szerint ez lett „New York születési anyakönyve”.

A titokzatos csere részletei azonban nem ismertek, és komolyan felmerül a kérdés: igaz lehet-e egyáltalán?

1. Egy gyarmat létrejötte
2. Hol van a bizonyíték?
3. Mi számít egyáltalán „eladásnak”?
4. A mítosz hatásai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
• 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
• Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
• Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
• Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához