Mégsem tuberkulózis végezhetett Botticelli híres múzsájával
2026. június 21. 06:43 Múlt-kor
Ötszáz évvel Simonetta Vespucci halála után új orvosi kutatás kérdőjelezi meg azt a régóta elfogadott magyarázatot, miszerint a reneszánsz szépség tuberkulózisban hunyt el. A kutatók történeti források és mesterséges intelligenciával elemzett festmények alapján arra jutottak, hogy egy jóindulatú daganat által okozott bevérzés vezethetett a 23 éves nő halálához.

Sandro Botticelli: Vénusz születése (Forrás: Wikipédia / Közkincs)
Korábban
A Queen Mary University of London, az Università Campus Bio-Medico di Roma és a University of California kutatói az Endocrinology, Diabetes & Metabolism folyóiratban megjelent tanulmányukban Simonetta Vespucci betegségét vizsgálták újra, akinek arcvonásai Sandro Botticelli több híres festményén, köztük a Vénusz születésén is visszaköszönnek. A kutatócsoport tagjai már hét évvel ezelőtt is felvetették, hogy a fiatal nő halálát valójában egy adenóma (vagyis egy mirigyhámsejtekből kiinduló jóindulatú daganat) által okozott bevérzés (szakszóval hipofízis-apoplexia) okozhatta, most azonban történeti dokumentumokkal alá is tudták támasztani ezt az állítást.
A tanulmány vezető szerzője, Domiziana Nardelli a Simonetta utolsó napjaiból fennmaradt levelezést elemezte, amelyet Piero Vespucci és Lorenzo de' Medici váltott egymással. A beszámolók szerint a fiatal nő egy ünnepségen tánc közben váratlanul összeesett, majd - miután befektették egy sötét szobába - erős fejfájás, hányás, hallucinációk és magas láz kezdte el gyötörni. A kutatók szerint ezek a panaszok jól illeszkednek egy gyorsan növekvő agyalapi mirigy-daganat és az azt követő hipofízis-apoplexia tüneteihez, amely kezelés nélkül akár néhány órán belül halálhoz vezethet.
A kutatók a történeti források mellett modern képfeldolgozó módszereket is alkalmaztak, Paolo Pozzilli professzor például arcfelismerő algoritmussal elemezte Botticelli öt, Simonettát ábrázoló festményét. Az elemzés olyan finom arcváltozásokat mutatott ki, amelyek összhangban állhatnak a prolaktint és növekedési hormont termelő hipofízisdaganatok ismert tüneteivel, miközben a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy Botticelli egyik allegorikus ábrázolásán Simonetta úgy jelenik meg, mintha tejszerű váladék szivárogna a melléből, noha soha nem szült gyermeket. A tanulmány szerzői szerint a szoptatási időszakon kívül jelentkező váladékozás szintén az ilyen daganatok jellegzetességének tekinthető.
A szerzők két lehetséges kiváltó okot is felvetettek, amelyek előidézhették a fiatalasszony állapotának hirtelen romlását. Feltételezésük szerint vagy a tánc közbeni intenzív fizikai megterhelés, vagy egy, a kor hírhedt alakjának számító Alfonso nápolyi herceggel összefüggésbe hozható, erőszakos cselekmény állhatott az állapotromlás hátterében. Bár a tanulmány hangsúlyozza, hogy ezek a feltételezések nem tekinthetők bizonyítottnak, a kutatók szerint egy már meglévő agyalapi mirigy-daganat esetében bármelyik esemény kiválthatta azt a bevérzést, ami végül Simonetta halálához vezethetett.
Simonetta Vespucci a firenzei Medici-udvar egyik legismertebb alakja volt, akit Giuliano de' Medici 1475-ben egy lovagi torna alkalmával a szépség királynőjének nevezett ki. A nő az ezt követő hírnévnek köszönhetően rövidesen Botticelli és más reneszánsz mesterek múzsájává vált. A festő a kutatók szerint legalább egy tucat művéhez használta fel arcvonásait, és még Simonetta 1476. április 26-án bekövetkezett halála után is rendszeresen mintázta róla nőalakjait, míg végül saját kérésére 1510-ben a nő sírja közelében temették el Firenzében.
A kutatók szerint az eddig összegyűjtött történeti, orvosi és képi bizonyítékok összességében erősebben támasztják alá az agyalapi mirigy daganatának hipotézisét, mint a korábban elfogadott tuberkulózis, pestis vagy mérgezés lehetőségét, ugyanakkor végleges bizonyítékok természetesen nem állnak rendelkezésre. A kutatócsoport következő vizsgálata Botticelli Vénuszának enyhe kancsalságát elemzi majd, mert feltételezésük szerint ezt a jellegzetes arcvonást szintén a daganat által összenyomott szemmozgató agyidegek okozhatták, ami tovább árnyalhatja a reneszánsz egyik legismertebb múzsájának történetét.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Széles körű társadalmi párbeszédre lesz szükség az ügynökakták megértéséhez tegnap
- Katonai kézikönyvvel védik az ukrán kulturális örökséget tegnap
- Kampány indult a hagyományos képeslap megmentéséért Angliában tegnap
- Matematikusok fejtették meg a második világháború német tankproblémáját tegnap
- Önkéntesek jelentkezését várják az idei essegvári ásatáshoz tegnap
- Súlyos aszály indította el a nagy polinéz vándorlást tegnap
- Háborús feliratokat találtak a skót tengerpart tankelhárító akadályain tegnap
- Távoli álom még a neandervölgyiek klónozása tegnap















