Újrafordítják angolra az Odüsszeiát
Teljesen új angol nyelvű fordítást készít Homérosz Odüsszeia című ókori eposzából Emily Wilson klasszika-filológus, ahogy az az Associated Press hírügynökségnek adott legfrissebb interjújából kiderült. A Pennsylvaniai Egyetem professzorának döntése rendkívül ritka a kortárs irodalmi gyakorlatban, és rámutat arra, hogy a klasszikus szövegek modern értelmezése folyamatos revíziót igényel a pontosabb történeti hűség elérése érdekében.
- Emily Wilson amerikai klasszika-filológus bejelentette, hogy a korábbi nagy sikerű munkája után teljesen új angol fordítást készít Homérosz Odüsszeia című eposzából.
- A kutató a döntést azzal indokolta, hogy az elmúlt évtizedben finomodott a fordítói módszertana, így pontosabban tudja visszaadni az ókori görög társadalom rétegződését.
- A bejelentéssel egy időben megjelent a szerző új esszékötete is, amely az ókori görög és római irodalom modern kulturális recepcióját vizsgálja.
Az amerikai kutató 2017-ben publikálta az Odüsszeia angol nyelvű változatát, amely az első széles körben elismert, női fordító által készített kiadása volt a homéroszi műnek. Bár a kötetből azóta több mint egymillió példány kelt el, a szakember a jelenleg félkész állapotban lévő munkáját nem csupán átdolgozásnak, hanem egy teljesen új fordításnak tekinti.
A döntés hátterében az áll, hogy az eredeti ógörög szöveg társadalmi viszonyait ma már árnyaltabban látja, példaként említve a rabszolgákra használt kifejezéseket. Az ókori görög nyelv különböző fogalmakat alkalmazott az elnyomott társadalmi osztályok eltérő kategóriáira, amelyeket a korábbi változatban túlzottan leegyszerűsítve egyetlen szóval adott vissza. Az új, terjedelmesebb kiadás célja az ókori társadalmi világ sokszínűségének hitelesebb tükrözése.
Az Amerikai Fordítók Szövetségének irodalmi részlegét vezető Kate Deimling az interjúban kifejtette, szinte példa nélküli, hogy egy műfordító egy évtizeden belül teljesen újraírjon egy teljes terjedelmű, ráadásul globális sikert arató szöveget.
A bejelentéssel egy időben a kutatónak egy új esszékötete is megjelent a tengerentúlon, amely a klasszikus ókor modern befogadástörténetét elemzi. A kiadvány részletesen foglalkozik az Odüsszeia korábbi angol nyelvű, többek között Robert Fagles és Daniel Mendelsohn által készített fordításaival, valamint olyan történelmi tévhitekkel, mint Szép Heléna történetének modern megítélése, vagy Aiszkhülosz tragédiaköltő szavainak téves idézése a huszadik századi amerikai politikában, amely Edith Hamilton hiányos népszerűsítő munkáira vezethető vissza.
Ez is érdekelhet
A klasszika-filológus kitért az ókori történetek popkulturális adaptációira is, éles kritikával illetve Rick Riordan széles körben ismert ifjúsági regényeit, amelyek szerinte túlzottan az amerikai kivételességtudat ideológiájára építve használják fel a görög mitológiát. Az ókori görög és római kultúra modern újraértelmezése kapcsán a sztoikus filozófia kortárs reneszánszáról is beszélt, hangsúlyozva, hogy a hellenisztikus korban kialakult irányzat ma is releváns megküzdési stratégiákat kínál a nyilvánosság nyomásával szemben.
A homéroszi eposzok, köztük az Odüsszeia és az Iliász a nyugati civilizáció alapműveinek számítanak, amelyek az időszámításunk előtti nyolcadik században rögzítették a szájhagyomány útján terjedő mükénéi kori történeteket. Ezen eposzok folyamatos újrafordítása nem csupán nyelvészeti feladat, hanem a mindenkori befogadó társadalom értékrendjének lenyomata is.
