Új régészeti bizonyíték támasztja alá Ezékiás király reformjait

A kutatás középpontjában egy 1,4 méter magas és 750 kilogramm súlyú kultikus állókő került, amelyet a júdeai hegyvidék lábánál fekvő Tel Éton lelőhelyén tártak fel. Az évtizedes ásatássorozat során egy kiemelkedő fontosságú, a kormányzói rezidenciaként is emlegetett 101-es számú épületet vizsgáltak a régészek. Az első jeruzsálemi szentély korára datálható építmény legkorábbi fázisában a kőoszlop a legnagyobb helyiségben, közvetlenül a bejárattal szemben, jól látható helyen állt. Mivel az építészeti funkcióval nem rendelkező kőtömb a közel-keleti térségben széles körben ismert rituális kontextusra utal, a szakemberek szerint a tárgy a ház lakóinak mindennapi hitéletében játszhatott központi szerepet.

A lelet igazi különlegességét a kő későbbi sorsa adja. A kultikus oszlopot egy későbbi időszakban gondosan az oldalára fektették, majd egy köré épített kőplatformba integrálták. A régészeti nyomok arra utalnak, hogy a tárgyat nem érték szándékos rongálások: nem zúzták össze és nem szentségtelenítették meg. Avraham Faust elemzése rámutat: miközben a vallási reformok elrendelői valószínűleg a korábbi rituális tárgyak megsemmisítését várták el, a helyi lakosok tisztelettel bántak a szent kővel. Azáltal, hogy épségben kivonták a használatból, semlegesítették kultikus funkcióját, ugyanakkor fizikai valójában megőrizték az objektumot.

A kőoszlop beépítése a Kr. e. 8. század végére, az Asszír Birodalom által véghezvitt pusztítást megelőző időszakra tehető, amely egybeesik Ezékiás júdai király uralkodásával. A bibliai leírások szerint az uralkodó átfogó vallási reformokat hajtott végre: felszámolta a helyi áldozóhalmokat és Jeruzsálembe központosította az istentiszteletet.

Ennek történeti hitelessége évtizedek óta heves tudományos viták tárgyát képezi, mivel a szakértők egy része a szövegeket későbbi ideológiai szerkesztés eredményének tartja. Eddig a reformok régészeti vizsgálata szinte kizárólag a nyilvános kultuszhelyekre – például az aradi szentélyre vagy a Beér-Sevában szétszerelt oltárra – korlátozódott, amelyek értelmezése ugyancsak megosztja a történészeket.

Az új felfedezés kitágítja a történelmi vizsgálatok látókörét, bizonyítva, hogy a vallási élet fejlődésének megértéséhez a templomokon túl a lakó- és adminisztratív épületek elemzése is elengedhetetlen. A mindennapi háztartások hitéletének átalakulását a régészet nehezebben tudja megragadni, hiszen a hordozható rituális tárgyak eltávolítása ritkán hagy egyértelmű nyomot. Bár a Tel Éton-i maceba önmagában nem zárja le az Ezékiás reformjairól szóló szakmai vitákat, a régóta tisztelt kultikus tárgy gondos és dokumentált kivonása a forgalomból ritka bepillantást enged a Kr. e. 8. század végi Júda mélyreható vallási átalakulásába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?