Az ókori Júda királyi adóhivatalára és raktárára bukkanhattak Jeruzsálemben
2020. július 23. 10:57 MTI
Júda királyság uralkodói adóhivatalának és raktárának maradványait találhatták meg a régészek Jeruzsálemben - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap szerdán.
Korábban
Arnona lakónegyedben, a tavaly átadott új amerikai nagykövetségi épület közelében, egy kövekkel borított rejtélyes dombon bukkantak az izraeli régészeti hatóság (IAA) munkatársai a 2700 éves leletekre.
A szakemberek szerint a Saul, Dávid és Salamon király egységes királysága után kettévált ország déli részének, a Kr. e. 970-től a babiloni fogságig, Kr. e. 586-ig fennálló Júda királyságnak az adóbeszedő intézményét és raktárait rejtik a felszínt borító kövek.
A 2700-2600 évvel ezelőtt emelt hatalmas épületet és mintegy 120 feliratos pecsétet találtak az óvárostól 3 kilométerre délre, amikor egy új lakónegyed alapjait kezdték ásni a mostanáig lakatlan, kopár dombon.
A hatalmas, megmunkált kövek alapján nem magán, hanem középület állt a domboldalon, adminisztratív központ, adóbegyűjtő hely. A régészek szerint a Kr. e. 7. században uralkodott Ezékiás júdai király hozhatta létre ezt a hatalmas raktárat.
A király a raktárral az Újasszír Birodalom a Bibliában Szennahérib néven szereplő uralkodójának Júda elleni hadjáratára készülhetett fel. Ekkor még a Mezopotámia felől érkező hadak nem vették be Jeruzsálemet, hanem hazatértek a városfalak alól. A frissen megtalált adószedő hely a nyomok alapján tovább működött az ellenséges hadak távozása után is.
A pecséteket a különböző élelmiszerek tárolására szolgáló cserép amfórák füleire nyomták, és a rájuk vésett héber betűk azt jelentik, hogy a "királynak", és alattuk négy helyiség, köztük Hebron neve látható. Az egyik pecséten a Mesalem Elnatan név szerepel, ő talán egy fontos tisztviselő lehetett a királyságban.
Emellett apró agyagszobrocskákat is találtak, emberfejeket, állatábrázolásokat, amelyek amulettként, házi-istenekként szolgálhattak. Az emberábrázolás és más állatalakú istenszobrok pogány tisztelete szemben állt a zsidó vallás törvényekkel, de mégis jelen lehetett a nép körében. Erre utalnak az ebben a korban élt próféták gyakori tiltásai és figyelmeztetései is.
A dombon jól szervezett mezőgazdasági munka nyomaira is bukkantak, olíva és szőlőművelésre, valamint a feldolgozást szolgáló szőlőprésre. A babiloni hódítás után az épületet elhagyták, de a nyomok alapján később újra használatba vehették, valószínűleg a zsidók Kr. e. 538-tól engedélyezett visszatérése után, amikor a hazatérők az Óperzsa Birodalom adófizetőivé váltak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Boszorkánymesternek hitték, miután bemutatta sakkozógépét Kempelen Farkas 14:20
- Új műtárgyak és környékbeli kuriózumok tekinthetőek meg Füleken 13:20
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap