Új leletek írhatják át Észak-Anglia őstörténetét
2026. január 27. 16:05 Múlt-kor
A Cheviot-hegység északi vonulataiban végzett ásatások arra utalnak, hogy az emberek jóval korábban jelentek meg a brit hegyvidéken, mint eddig gondolták, és már a korai bronzkorban belakták a tájat.
Korábban
Mit gondoltunk eddig a Cheviot-hegységről
A régészek szerint az emberek akár négyszáz évvel korábban is élhettek a brit hegyvidéken, mint azt a korábbi kutatások feltételezték. A Northumberland Nemzeti Park területén, a Harden kőfejtőnél végzett feltárások arra utalnak, hogy a Cheviot-hegység vidéke már i. e. 2400 körül lakott volt.
A kutatás eddigi állása szerint a korai közösségek elsősorban folyóvölgyekben éltek. A hegyvidékek mezőgazdasági hasznosítását és benépesülését a bronzkor későbbi szakaszára tették. A friss eredmények azonban azt sugallják, hogy a Cheviot-hegység már jóval korábban is része volt az emberi élettérnek.
Települések nyomai a magasban
A 2025-ben több hónapon át zajló ásatások során a kutatócsoport olyan mesterségesen kialakított platformokat azonosított, ahol egykor kerekházak állhattak. Emellett nagy mennyiségű kőhalmot is feltártak. Ezeket a bronzkori földművesek a szántóföldek megtisztításakor hordták össze.
Az egyik kőhalom alatt égett faszéndarab került elő, amelyet kormeghatározásnak vetettek alá. Ez azért különösen jelentős, mert a földterületeket gyakran szándékosan felégették, hogy elősegítsék a növénytermesztést. Az eredmények alapján ez a tevékenység mintegy négyszáz évvel korábbra datálható, mint ahogy azt eddig feltételezték.
Temetkezések és rítusok
A lelőhelyen több temetkezési sírhalmot is azonosítottak. Ezekben kőből épített sírdobozok kerültek elő, amelyek egykor csontvázmaradványokat tartalmazhattak. Az egyik sírban egy teljesen ép edényt is találtak, amely elhamvasztott emberi maradványokat őrzött.
A kutatók szerint legalább az egyik sírdoboz i. e. 2400 körül készülhetett, amit egy mellette talált, jól datálható kerámiatöredék támaszt alá. A hamvasztásos temetkezéshez kapcsolódó edény feltehetően i. e. 2200 és 1800 közé keltezhető, és esztétikai kidolgozottsága miatt a régészek különösen jelentős leletként tekintenek rá.
Egyedi jelenség vagy általános minta
A leletek elemzése még folyamatban van, de már most felvetik a kérdést, hogy a Cheviot-hegységben megfigyelt hegyvidéki életmód elszigetelt jelenség volt-e, vagy egy, az egész térségre kiterjedő mintázat része. A kutatók szerint további feltárások dönthetik el, hogy hasonló eredmények más hegyvidéki lelőhelyeken is kimutathatók-e.
A feltárások összességében egy sokkal összetettebb és dinamikusabb képet rajzolnak a korai bronzkori közösségekről. A Cheviot-hegység leletei arra utalnak, hogy ezek az emberek nemcsak alkalmazkodtak a hegyvidéki környezethez, hanem aktívan alakították is azt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Bronzkori sziklarajzok rögzítették az ősi skandináv szövetségeket 13:47
- Az ember már tízezer éve jelen van a Pireneusok magashegységi területein 12:58
- Ősi bánya bizonyítja a kínai bronzkor önálló fejlődését 11:05
- Újabb érintetlen etruszk sírkamrát tártak fel Olaszországban 09:39
- Visszanyerte eredeti színeit Firenze középkori Mária-kegyképe 07:57
- Befejezéséhez közeledik a vajdahunyadi vár átfogó restaurálása tegnap
- Szenátusi meghallgatáson mutatták be a Louvre felújítási terveit tegnap
- Dokumentumfilm tárja fel Claude Monet festményének 1985-ös elrablását tegnap
