Turista rongálta meg a firenzei Neptun-kutat
2026. április 26. 16:49
Ötezer eurós kárt okozott egy külföldi turista a firenzei Piazza della Signorián álló, 16. századi Neptun-kútban. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő reneszánsz műemléken a rongálás egy esküvő előtti feladat során történt, a feltételezett elkövető ellen hatósági eljárás indult.
Korábban
A firenzei városvezetés tájékoztatása szerint egy huszonnyolc éves nő a kút peremére felmászva próbálta megközelíteni a tengeristen – a helyiek által gyakran csak Bianconeként (Fehér Óriásként) emlegetett – központi, monumentális alakját. A hatóságok szerint a cselekmény egy esküvő előtti feladathoz kapcsolódott, amelynek célja a szobor illetéktelen megérintése volt. A közelben járőröző rendőrök gyors beavatkozásának köszönhetően az akciót hamar megszakították.
A szomszédos Palazzo Vecchio karbantartásáért felelős intézmény szakemberei a helyszíni vizsgálat során megállapították, hogy a nő a felmászás közben megrongálta a kompozíció egyik márványlovának lábát, valamint egy domborműves frízen is sérüléseket okozott. A helyreállítási költségeket a szakértők ötezer euróra becsülik. A hatóságok a nő ellen építészeti és művészeti örökség megrongálása miatt tettek feljelentést.
A Neptun-kút (Fontana del Nettuno) Firenze egyik legjelentősebb reneszánsz köztéri alkotása. A monumentális művet I. Cosimo de’ Medici toszkánai herceg (későbbi nagyherceg) rendelte meg 1559-ben, fia, Francesco de’ Medici és Ausztriai Johanna főhercegnő, I. Ferdinánd német-római császár lányának közelgő esküvője alkalmából. A kút megtervezésén és kivitelezésén Bartolomeo Ammannati firenzei építész-szobrász és a flamand származású manierista mester, Giambologna is dolgozott.
A műalkotás nemcsak egy dinasztikus eseménynek állított emléket, hanem világos politikai üzenetet is hordozott: a római tengeristen – akinek arcvonásai szándékosan a megrendelő I. Cosimót idézik – a firenzei tengeri hatalom, a tengeri kereskedelem és az újonnan alapított flotta feletti uralom allegóriája volt a rivális itáliai államokkal szemben.
A mostani incidens rávilágít az európai, és különösen az olaszországi műemlékvédelmet érintő egyre súlyosabb kihívásokra. A kulturális örökségvédelmi szakemberek évek óta figyelmeztetnek a tömegturizmus káros hatásaira, amelyek a közösségi média térnyerésével és az ott népszerű, sokszor felelőtlen kihívásokkal párosulva közvetlen fizikai veszélyt jelentenek a pótolhatatlan műalkotásokra.
A közelmúltban hasonló, a turizmushoz köthető rongálások történtek Rómában a Spanyol lépcsőnél, a firenzei Uffizi Képtárban, valamint egy veronai múzeumban is, ami az olasz hatóságok részéről a védelmi protokollok és a szankciók további szigorítását teheti szükségessé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az ókori egyiptomi művészet alkotói folyamatait mutatják be 19:02
- Törvénytelen gyermekek biztosították az ókori Spárta katonai erejét 18:18
- Megfejtették a holt-tengeri tekercsek kumráni naptárának titkát 17:01
- A Kijevi Ruszból érkeztek Vilnius első keresztény lakói 15:51
- A római nők irányították az ókori bor- és olajtermelést 14:44
- A világ legnagyobb korallzátonya lesz a rekorder óceánjáróból 13:29
- 3D nyomtatással keltették életre az ókori római társasjátékot 12:12
- Új adatbázisban böngészhető a pártállami elit 11:01
