Kibertámadás érte az Uffizi Képtárat

Kibertámadás érte a firenzei Uffizi Képtárat, azonban a múzeum biztonsági rendszerei és a műalkotások védelme nem sérült meg – számolt be róla hivatalosan is az intézmény. Az incidens rávilágít az európai múzeumok és kulturális örökségvédelmi intézmények digitális sebezhetőségének fokozódó kockázataira.

A Corriere della Sera olasz napilap értesülései szerint a hackerek behatoltak a múzeum informatikai hálózatába, ahol hozzáfértek az intézmény belső térképeihez, a biztonsági kamerák (CCTV) és a riasztók elhelyezkedését mutató adatokhoz, valamint különböző hozzáférési kódokhoz.

A lap szerint az elkövetők Simone Verde múzeumigazgató személyes telefonjára küldték el zsaroló üzenetüket, azzal fenyegetőzve, hogy az eltulajdonított szenzitív információkat a dark weben értékesítik. A február 1-jén történt kibertámadás nemcsak a központi Uffizi Képtárat, hanem a múzeumkomplexumhoz tartozó Pitti-palotát és a Boboli-kerteket is érintette.

Az Uffizi vezetősége hivatalos nyilatkozatban cáfolta a sajtóban megjelent biztonsági aggályokat. Kiemelték, hogy a műtárgyvédelmi rendszerek szigorúan zárt láncú hálózaton működnek, így azokhoz külső behatolók nem férhettek hozzá. Továbbá hangsúlyozták, hogy jelszavak nem kompromittálódtak, és a biztonsági kamerák pozíciója nyílt titok, hiszen azokat a látogatók a közösségi terekben szabadon megfigyelhetik.

Bár a Corriere della Sera úgy tudja, hogy a Pitti-palotában őrzött felbecsülhetetlen értékű Medici-kincsek egy részét a kibertámadást követően az Olasz Nemzeti Bank trezorjaiba szállították, és bizonyos bejáratokat befalaztak, a múzeum szerint a műtárgyak átszállítása egy előre tervezett renoválási folyamat része volt. Az intézmény a bejáratok lezárását a régóta esedékes tűzvédelmi korszerűsítéssel indokolta, tagadva, hogy a lépés a hackertámadásra adott pánikreakció lett volna. A múzeum fotóarchívumát tartalmazó szerver leállását elismerték, de jelezték, hogy az adatokat a biztonsági mentésekből maradéktalanul helyreállították.

A reneszánsz kincsek és a modern kiberfenyegetettség

A 16. században épült Uffizi, amely eredetileg a firenzei magisztrátus irodáinak adott otthont a Medici-család uralma alatt, napjainkban Olaszország egyik leglátogatottabb múzeuma. A gyűjtemény a világ legjelentősebb olasz reneszánsz művészeti alkotásait őrzi, köztük Sandro Botticelli ikonikus festményeit, a Vénusz születését és a Tavaszt, valamint Leonardo da Vinci, Michelangelo és Raffaello remekműveit. A Pitti-palota, amely a Medici-család nyári rezidenciája volt, szintén páratlan művészeti és ékszergyűjteménynek ad otthont.

Az európai múzeumok védelmi rendszereinek felülvizsgálata azután vált kritikussá, hogy tavaly októberben a párizsi Louvre-ból fényes nappal raboltak el pótolhatatlan történelmi kincseket, kihasználva az intézmény elavult kamerarendszerét. A kibertámadások – amelyek korábban jellemzően a pénzügyi szektort és a kritikus infrastruktúrákat célozták – egyre gyakrabban irányulnak a kulturális intézmények ellen.

A hackerek célja az ilyen esetekben általában nem a fizikai műtárgylopás, hanem a múzeumok működéséhez elengedhetetlenül szükséges digitális adatbázisok, látogatói adatok és biztonsági protokollok titkosítása, és ezáltal váltságdíj kizsarolása.

Az Uffizi elleni akció is azt bizonyítja, hogy a történelmi örökségvédelmi intézményeknek immár nemcsak a hagyományos betörések ellen kell védekezniük, hanem az egyre kifinomultabb, állami támogatást is élvező kiberbűnözői csoportok digitális fenyegetéseivel is szembe kell nézniük a 21. században.