Történészek Trianonról és a nemzeti traumák 21. századi értelmezéséről

Fotó: ÁBTL

A szakmai fórumon – amelyet a két szakember személyes indíttatásának és családi hátterének megvitatása vezetett be – kiemelt témaként szerepelt a történelmi távolságtartás és az objektivitás kérdése egy érzelmileg máig erősen telített témában. Ablonczy Balázs, az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatója és a korábbi „Trianon 100” Lendület Kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a nemzeti identitást nem lehet pusztán a trianoni fájdalomra redukálni.

Az idézett szociológiai felmérések szerint a 16–18 éves korosztály számára a történelmi trauma, annak elvont, kizárólag a sérelmekre fókuszáló tálalása miatt, nehezen átélhető, és gyakran érdektelenséget vált ki. A történész rámutatott arra a pedagógiai és kommunikációs hiányosságra, hogy a tankönyvek zöme a határon túli magyarságot szinte kizárólag sorsüldözött, áldozati szerepben ábrázolja, mellőzve a kulturális teljesítmények, az autonóm létformák és a modern kortárs eredmények bemutatását.

A kerekasztal-beszélgetés kitért a Kádár-korszak állampárti viszonyulására is a határon túli, kiemelten az erdélyi magyar közösségekhez. Ablonczy Bálint, A nemzet a hátizsákban című, a közelmúltban megjelent, kádár-kori segélyakciókat feldolgozó könyv szerzője kutatásaira hivatkozva cáfolta azt a sztereotípiát, miszerint a pártállami időszak magyar társadalma érdektelen vagy kifejezetten soviniszta lett volna.

A Tömegkommunikációs Kutatóközpont 1970-es évekből származó, egykor titkosított, reprezentatív felmérései bizonyítják, hogy a lakosság mintegy 75 százaléka élénken érdeklődött a határon túli magyarok sorsa iránt, és többségük a hivatalos állami vonalnál proaktívabb, támogatóbb politikát várt volna el az MSZMP vezetésétől. A rendszer ugyanakkor – Kádár János feltétlen szovjet lojalitása és az 1956-os forradalom szellemének újjáéledésétől való félelem miatt – a nemzeti kérdés marginalizálására törekedett, miközben a pártapparátus újabb generációi és bizonyos kulturális műhelyek már a hetvenes évektől egyfajta "átnemzetiesítésen" mentek keresztül, és óvatos lépéseket tettek a határon túli ügyek állami szintű, szakértői kezelésére.

A beszélgetés egyben rávilágított az anyaország és a szomszédos államok magyar kisebbségei közötti kapcsolatrendszer komplexitására. A két világháború közötti irredenta retorikától, az 1988-as erdélyi falurombolások elleni tömeges szolidaritási tüntetésen át, egészen a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazásig, a nemzeti összetartozás kérdése folyamatosan alakította a magyar belpolitikát.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a 21. században a történelmi szolidaritás új nyelvezetének megteremtésére van szükség, amely a múltba révedő pátosz helyett az empátiára, a sokszínű közép-európai együttélés megismerésére és az építő, de kritikus párbeszédre helyezi a hangsúlyt a Kárpát-medencében élő közösségek között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• Ötven év után újra látogatható az Egyesült Államok első központi bankja
• Leválik a festék a felújított washingtoni Lincoln-emlékmű medencéjéről
• Gyarmatosítás előtti lelőhelyeket veszélyeztethet a washingtoni diadalív építése
• Felszínre hozták az amerikai függetlenségi háború elsüllyesztett ágyúit
• Egyedüli nőként tudósított a normandiai partraszállásról Hemingway felesége
• Donald Trump nevét kapja egy jeruzsálemi régészeti központ