Szigorú öltözködési törvények szabályozták a nők életét a középkori Firenzében

(Forrás: Wikipédia / Közkincs)

Dante Isteni színjátékának híres verssorában egy, a Purgatóriumban szenvedő lélek a szemérmetlen firenzei nőkre panaszkodik Danténak, akik – állítása szerint – olyan kivágott ruhákban járkálnak, hogy sokszor még a mellük is kilátszik. Ez a szövegrész is kiválóan bizonyítja, hogy a 13-14. századi Itália területén a nők öltözködése iránti aggodalom egy állandó téma volt: az említett Firenzében például gyakorlatilag minden évben új törvényt hoztak az újabb és újabb divathóbortok visszaszorítása érdekében.

Az első ilyen törvényeket 1281-ben vezették be az olasz városban. Bár a szabályok a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkoztak, valójában a hölgyeket érintették jobban – nem véletlenül emlegették a szabályszegők üldözésével megbízott hivatalnokokat Ufficiali delle Donne, magyarul a nők hivatalnokai néven.

Az öltözködési törvények a férjes asszonyokra és a hajadonokra is vonatkoztak, és nemcsak azt szabályozták, hogy mit viselhettek az utcán, hanem azt is, mit hordhattak otthon. A rendkívül részletes rendelkezések meghatározták, hogy milyen színeket, szöveteket vagy állati prémeket szabadott viselni, sőt még azt is, hány gyűrű lehetett maximum egy nő kezén. Egyetlen asszony vagy leány sem merészelhet Firenze városában – sem otthon, sem az otthonán kívül – semmilyen ruhadarabon olyan zománcozott gombot viselni, amelyet gyöngyökkel vagy drágakövekkel díszítettek – olvasható az 1356-ban közzétett fényűzési törvény szövegében.

A fényűzési törvényeket természetesen sokan próbálták kijátszani: egy kortárs firenzei író, Franco Sacchetti szatirikus novelláiban például azt részletezi, milyen érvelésekkel igyekeztek elkerülni a szabályszegők a büntetésüket. Egy hivatalnok az egyik ilyen történetben például megró egy hölgyet, aki túl sok gombot visel a ruháján, a ravasz asszony azonban gyorsan visszavágott a férfinak, azt állítva, hogy az ő ruháján nem gombok, hanem gyöngyök találhatók.

Az ún. fényűzési törvények hivatalos célja a pazarlás visszaszorítása volt, amelyet akkoriban a hiúság bűnével kapcsoltak össze. Ezeknek a szabályozásoknak azonban burkolt célkitűzései is voltak: egyrészt sikeresen lehetett velük korlátozni a többnyire külföldi kereskedők által értékesített drága árucikkek forgalmát, illetve a társadalmi különbségeket is láthatóbbá tették. A cselédek és szolgálók öltözködését még a nemesasszonyokénál is szigorúbban szabályozták. Az 1356-os törvények például megtiltották számukra a magas sarkú cipők és bármilyen kalap viselését. A szabályszegőket súlyos pénzbírsággal büntették, és akik ezt nem tudták kifizetni, azokat meztelenre vetkőztetve nyilvánosan megkorbácsolták.

Törvényi szempontból kivételes helyzetben voltak a középkori prostituáltak, akik egyes itáliai városokban viselhettek ékszereket és élénk színeket is – valószínűleg azért, hogy a feltűnő öltözkedést hozzájuk társítsák az emberek, és így a tisztességes asszonyokat távol tartsák az efféle kihágásoktól. Bár Firenze vezetői megpróbálták kitiltani a prostituáltakat a város területéről, a kísérlet végül kudarcba fulladt, így a hét meghatározott napjain szabadon közlekedhettek a városban ők is. 1384-től azonban arra kötelezték őket, hogy kalapjukon csengőket viseljenek, így a járókelők azonnal felismerhették őket.

Idővel enyhültek az öltözködési szabályok, és a tehetősebb nők már kiválthatták magukat a korlátozások alól az úgynevezett hiúsági adó befizetésével. Ennek köszönhetően olyan ruhákat és ékszereket viselhettek, amilyeneket csak akartak. A megoldás mindenkinek kedvezett: a gazdagok nyíltan fitogtathatták rangjukat és vagyonukat, a városok pedig új bevételi forráshoz jutottak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja”
• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?