Középkori falfestmények alapján alkották újra Núbia királyi öltözékeit

(Forrás: Paulina Matusiak és Eddy Wenting)

A kutatók évtizedekkel ezelőtt, 1960-ban szereztek tudomást a kivételes falfestményekről, amikor az UNESCO nemzetközi kampányt indított a mesterségesen létrehozott Nasszer-tó miatt várhatóan víz alá kerülő régészeti tárgyak felkutatására és megmentésére. A felhívás hatására lengyel kutatók egy csoportja azonnal Farasba utazott, amely egykor az észak-núbiai Nobadia királyság legfontosabb kulturális központja volt. Itt nem várt jelentőségű leletanyagra bukkantak: egy viszonylag jó állapotban lévő, több mint 150 gyönyörű falfestménnyel díszített keresztény katedrális maradványai kerültek elő a mélyből. A későbbi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az alkotások a 8. és a 14. század között jöhettek létre. A felfedezést követően a festményeket eltávolították a katedrálisból, és szudáni, valamint varsói múzeumokba küldték.

Núbia a 6. század környékén vette fel a keresztény vallást. Bár a vallásváltás részletei jelenleg is vitatottak, a legelfogadottabb álláspont szerint a bizánci császárral kötött egyezség miatt térhetett át a térség a kereszténységre – állítják a Varsói Egyetem régészei, akik friss tanulmányukban részletesen elemezték a núbiai ruhák jellegzetességeit.

A katedrális falfestményei a papi és királyi alakok ábrázolásával az egyház és az állam tekintélyét és összefonódását igyekeztek megjeleníteni. Karel Innemée, a tanulmány társszerzője szerint az elit személyeket „Krisztus és/vagy Szűz Mária mellett ábrázolták, amely nemcsak isteni rangot, hanem égi védelmet is jelentett.” Érdekesség, hogy ezek az alkotások a királyok édesanyjait is részletesen ábrázolták. „Ezeket a királyi anyákat Szűz Mária földi megtestesítőjének tartották a korban.” – mondta Innemée. A nőknek Núbiában különösen is nagy tiszteletük volt, az öröklés is női ágon történt: az Európában megszokott gyakorlattal ellentétben ugyanis gyakran nem a király, hanem az uralkodó húgának legidősebb fia örökölte a trónt.

Az ábrázolásokon a núbiai divat folyamatos változása, illetve a bizánci hatás csökkenése is megfigyelhető. „A legelső viseletek gyakorlatilag a bizánci ruhák pontos másolatai voltak.” – jegyezte meg a kutató. Kr.u. 1000 körül a helyi elit öltözködése azonban számos iszlám és indiai elemet átvett: megjelentek például a szíjak és a nadrágok is. „Mindez a Bizánctól való kulturális eltávolodásra utal.” – állapították meg a tanulmány szerzői.

A jelmezek elkészítése számos kihívást állított a szakértők elé. Nem volt például egyértelmű, hogy az eredeti ruhákhoz milyen anyagokat használhattak, így a csapat résztvevői végül abban maradtak, hogy a korban biztosan használt vászonból, selyemből és gyapjúból fogják elkészíteni a ruhakölteményeket. A befejezett több száz mintát végül összevetették a varsói Nemzeti Múzeumban található freskók viseleteivel, majd kiválasztották az azokra leginkább hasonlítókat. Az elkészített ruhákat először a hollandiai Hága egyik templomában tartott exkluzív kiállításon tekinthették meg az érdeklődők.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2013

• Shakespeare elveszett világa
• Bájitalok a régmúltból
• Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
• Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
• Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
• Magyar űrhajósok a zűrben
• A Tenkes kapitánya
• Garibaldi magyar parancsnoka
• Az évszázad magyar műkincsrablása